Március 18-án gazdaságfejlesztési találkozót tartott a Városházán a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai képviselete. A rendezvényen szó esett a szerv aktuális feladatairól, fejlesztéseket érintő uniós irányelvekről és a város adottságaiban, illetőleg a térségben rejlő gazdasági potenciálról.

A kérdezz-felelekkel és állófogadással végződő előadássorozat vendégeit dr. Bálint József polgármester köszöntötte, míg a kamara előtt álló teendőkről annak Bács-Kiskun megyei elnöke, Gaál József szólt. Niedermüller Péter európai parlamenti képviselő uniós fejlesztési irányelvekről, Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke pedig a megye „Mercedes nélküli” térségeinek gazdaságfejlesztési lehetőségeiről szólt.

Nem használjuk ki eléggé az adottságainkat

Az Európai Parlament új programjában központi szerep jut a gazdaságfejlesztésnek, amelynek az a célja, hogy élénkítse a beruházási kedvet. Hogy ez mit jelent egy olyan térségnek, mint Kalocsa és környéke – erről szólt az EP-képviselő, Niedermüller Péter előadása. Ha pedig felvetette ezeket a kérdéseket, kértük, hogy válaszolja is meg őket. – Az ilyen térségeknek elsősorban olyan beruházások kellenek, amelyek az infrastruktúrát javítják. A másik pedig, hogy megítélésem szerint olyan vállalkozásokat lenne érdemes támogatni, amelyek elsősorban a szolgáltatásokra épülnek. Van egy sor olyan szolgáltatási terület a számítástechnikai eszközök gyártásától egészen a szociális gondoskodásig, ahol van lehetőség arra, hogy helyben teremtsenek munkahelyeket, akár önkormányzati, vagy állami segítséggel is – vázolta a Kalocsában rejlő potenciált Niedermüller Péter.

– EP-kép-viselőként ötleteket és tanácsokat tudok adni, vagy éppen a legális kereteken belül lobbizni, illetve kapcsolatokat építeni. Főképp ezek azok a területek, amelyekben felajánlottam a segítségem Kalocsának, és tartom is a szavam – folytatta. – Folyamatosan próbálunk idehozni vállalkozókat és különböző gazdasági érdekeltségeket, ahhoz viszont, hogy ők itt gyökeret vessenek, azt kell, hogy lássák, hogy valami visszatérül számukra. Ezért fontos olyan infrastruktúrát teremteni, amely azt sugallja, hogy itt érdemes lehet letelepedni.

Niedermüller Péter felvetette, hogy Szerbia leendő csatlakozása az uniós tagállamokhoz komoly helyzetbe hozhatja az ezeréves várost és környékét, csakúgy, mint a Duna közelsége, amely véleménye szerint koránt sincs maximálisan kihasználva. – A logisztika és a szállítás területén rengeteg lehetőség van még, csakúgy, mint a turizmus tekintetében. Véleményem szerint egy komplex regionális turisztikai programot lehetne kialakítani, ami számos látogatót hozna ide. Ez is egy irány, amely felé érdemes lehet lépni – zárta gondolatait a politikus.

Modern „Marshall-segély” Bács-Kiskunnak

A 2014-2020-as uniós támogatási ciklusban a rendelkezésünkre bocsátott források hatvan százalékát gazdaság-fejlesztésre kell fordítani – ezen vezérgondolat határozta meg Rausch Sándor, a megyei közgyűlés alelnökének előadását.

– Több csatornán érkezik a pénz. A két fő terület a különböző ágazati operatív programok halmaza, illetőleg a vidékfejlesztési programok összessége. A területi operatív programok felől rendelkeznek a megyei önkormányzatok, amely az említett ciklusra 63 milliárd forintot jelent. Erre a forrásra önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek pályázhatnak – mutatta be nagyvonalakban a támogatások rendszerét Rausch Sándor. – Bács-Kiskun az ország területileg legnagyobb megyéje, ezzel együtt talán a legnagyobb különbségekkel rendelkező megyéje is. A cél az, hogy sikerüljön megvalósítani a megye területi kiegyenlítődését és a kevésbé fejlett bácskai, vagy déli régiók ne szoruljanak háttérbe például a kecskeméti vagy a kiskunsági, fejlettebb részekkel szemben – vázolta a megyei vezetés célkitűzéseit az alelnök. – Két évvel ezelőtt kezdtük összegyűjteni a megye járásainak a projektjeit. Most egy második körös road show-t tartunk, amit pedig alapigazságként tapasztalok, hogy segíteni annak lehet, aki akar valamit. A múltkor megpróbáltunk rávilágítani azokra a lehetőségekre, amelyeket láttunk, most pedig azt pontosítjuk, hogy mi minden talált ebből fogadókészségre.

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy mire nyílt fogadókészség? Rausch Sándor elmondása szerint arra kell építeni, ami adott. Eszerint Kalocsa térsége kifejezetten agrár-térség, amelynek nem csak hungarikummá nyilvánított fűszerpaprikája van, hanem több olyan agrár-vállalkozása is, amely alapot ad arra, hogy ezen ágazatban komoly fejlesztések történjenek. A cél az, hogy minél több élőmunka-igénye legyen a gyártásnak, illetőleg minél magasabb feldolgozottsággal bírjon a piacra szánt termék. – Én úgy gondolom, hogy itt az agráriumnak és ezen belül is az agrár-feldolgozóiparnak van jelentős esélye támogatást szerezni. Ezt a hét évet úgy kell felfognunk, hogy kapunk egy modern Marshall-segélyt. Itt most olyan összegű források forognak, amelyek véleményem szerint kizárt, hogy 2020. után valaha is ismét rendelkezésre fognak állni – mondta a megyei közgyűlés alelnöke.