Megtisztelő felkérésnek eleget téve nyitott kiállítást Géderlak a Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központban, ahol még e hónap végéig lehet megnézni a ruházatokat, néptáncos történelmet, berendezési tárgyakat. Bőséges anyaggal készültek, annak a néprajzkutatónak a meghívására, aki évekig élt és tanított táncokat a kalocsai régióban.

– Az itt látható kiállítási anyaggal, ami „Kalocsa legszebb virágai – Géderlak Népművészete” címmel készült el, nem csak emlékezni tudunk, hanem az ide látogató vendégeknek is be tudunk mutatkozni – fogalmazott a nagytétényi kiállítás-megnyitón Katona György polgármester. – A kiállított tárgyak nagy része a 2013-ban Géderlakon elkészült Tájház állandó kiállításából való, a népviseletet bemutató ruhák magántulajdonban vannak. A tárgyak bemutatása mellett a falon elhelyezett tablók, életképek is jó kiindulási pontot jelentenek. Régen a kézimunkázás szinte egybeforrt a ruházat díszítésével, ami látszik Géderlak öltözékein is, majd a falusi népviseleti ruhadarabok visszaszorulásával elsősorban a lakásdíszítés felé fordult. A rózsás díszpárnák és a szentek faliképei még megőriztek valamicskét a hajdani, több százéves díszítőmotívumokból – vázolta fel a kiállítási anyagot.

A községvezető büszkén mutatta be a vendégeknek az április végéig látogatható tárlatot, amelyekről azt gondolja, „magukért beszélnek”, de még küzdeni kell azért, hogy át tudják adni az utánuk következő nemzedékeknek. Feladatként kijelölte: ezek az értékek arra várnak, hogy óvják mindazok, akik ma ismerik, vigyázzanak rá addig, amíg ezt egy következő korosztály át nem veszi tőlük. Ugyanígy gondolhatta a kulturális központot most vezető, egykor régiónkban oktató népművész is, amikor meginvitálta a települést Nagytétényre.

– Kalocsa közelségének és kultúrájának hatása meghatározó volt Géderlak 20. századi történelmében – állapította meg a megnyitó rendezvényen mondott beszédében Megyeri István néprajzkutató-múzeológus, akinek bevallottan régi álma volt már, hogy bemutassa a Cziffrában a települést. – A 19. és a 20. század fordulóján, a magyar népművészet késői virágkorában, a folyószabályozás után, megnövekedtek a megművelhető földterületek. Ekkora tehető Géderlak első említése: 1872-ben Simonyi Jenő megemlékezett róla a földrajzi közleményekben, írt a géderlakiak életmódjáról és a népviseletről – idézte fel.

A Kalocsa legszebb virágai – Géderlak Népművészete című kiállítás mind a helyi népművészetnek, mind pedig az ott élő hagyományoknak és táncoknak, viseleteknek emléket állít.