A foktői Duna-parton lévő növényi olajgyár akkora mennyiségben termel zöldhulladékot, hogy azzal gond nélkül elláthat egy hőerőművet is. Egy ilyen üzem elegendő hőt termelne ahhoz, hogy számos kalocsai közintézményt elláson, vagy legalábbis jól visszavágja a rezsijüket. A Glencore a közös célért konzorciumra is lépne a várossal, sőt, állná a távvezeték bekötését egy kalocsai elosztó pontig.

– Az olajgyárnak kötelező megépíteni a hőerőművet, mivel nem tud mit kezdeni a hulladékával, így el kell égetnie – vezette le dr. Bálint József polgármester, hogy miért lenne mindenki közös érdeke a létesítmény. – Az engedélyezési tervet már megkapták és februárra rendelkezni fognak a kiviteli tervekkel is. Megkeresték tehát a várost azzal, hogy hajlandóak megépíteni a hőerőművet, amivel a keletkező gőz egy részét vissza tudják alakítani vízzé – magyarázta a működést. A Glencore az üzemével párhuzamosan működő hőerőművel 42-44 fokos vizet lesz képes visszanyerni, és ebből már „meg lehetne oldani Kalocsa egyes intézményeinek távfűtését is”.

A város első embere úgy véli, szükség van a közös beruházásra, mivel Kalocsa korábban már elbukott egy ilyen pályázatot. 2012-ben tették le a kalocsai kórház területén egy eltervezett, majd meg soha nem valósult biomassza erőmű alapkövét. Az a projekt ugyancsak kalocsai közintézmények fűtését tűzte ki célul, csak nem lett belőle semmi. Most a foktői olajgyár segíthet megoldani a zöldenergia-problémát.

– Amennyiben nem lesz megfelelő pályázati lehetőségünk, a Glencore vállalja, hogy egy céget közösen létrehozva megépítésre kerüljön a távfűtő-hálózat– árulta el a kalocsai polgármester, aki már meghallgatta a cég szakembereinek elképzeléseit és pénzügyi konstrukcióit. Minden jól hangzik, de a város annak örülne a legjobban, ha állami, vagy pályázati támogatást is tudna szerezni a beruházáshoz, legalábbis a saját részéhez. – A Glencore vállalta, hogy a városig elhozza a távvezetéket, tehát abba nem kell beszállni, nekünk csak a belső részt kell megoldani. Ez nagy fejlesztési lehetőség – mondta, hozzátéve, hogy az állami intézmények is bevonhatók a felhasználásba: a börtön, kórház, illetve számos közintézmény fenntartási költségein sokat lehetne spórolni. Az már csak hab a tortán, hogy a hőerőműhöz egy másik iparág üzeme is társulni tudna.

A Glencore tervei szerint más csatlakozó vállalkozásokat is vonzana a hőerőmű-projekt, mivel élelmiszertermelésre, például melegágyak telepítésére is alkalmassá teszi a területet. Ez akkor kezd majd el igazán jól jönni a régiónak, amikor beindul a Paks II. beruházás. Az építkezés akár 8-10 ezer fővel növelheti meg a környező települések lakosságát, így az élelmiszerigény is jelentősen megnő. A helyi termelők portékája még kelendőbb lesz, de a jelenlegi mennyiség nem lesz elég – erre tenne rá egy lapáttal a hőerőmű által ellátott melegágyas termelés.