Lapzártánk idején is tart a teljes hajózási tilalom a Dunán, és várhatóan ezen a héten fel sem oldják – tekintettel a tartós hidegre. Itt nálunk, a déli országrészben a legnagyobb az összefüggő jégtakaró: a folyam 70-80 százalékát fedi el. A rendkívüli helyzetben ne számítson semmilyen magáncélra igénybe vehető vízi járműre, így kompra sem! A rendkívüli helyzetben még Szerbiába is mennek magyar jégtörő hajók.

Január első hetében már éjszakai hajózási tilalom volt érvényben a Dunán – tulajdonképpen azonnal elrendelték, amikor az első nagyobb jégtábla mezők elkezdtek kialakulni a folyón. Ezt néhány nappal később terjesztették ki: teljes a tilalom, az egész magyarországi szakaszon. A mi régiónkban az Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG) felügyelete alatt zajlik a vízi közlekedés, így itt az ő hatáskörük a tilalom betartatása. A déli határtól Dunaföldvárig terjedő szakaszra azt az utasítást adták ki, hogy minden jégtörő hajónak készenlétben kell várnia az esetleges riasztást. Ez jelen esetben hat járművet jelent, ebből négy kifejezetten nagy teljesítményűnek számító, ún. folyami jégtörő.

A készenlétet az ilyen járműveknél a motorok és a fedélzeti gépek rendszeres bekapcsolásával, megforgatásával tartják fenn (gyakorlatilag melegítik a szerkezeteket). Rendszeresen, naponta többször tesztelik a navigációs és kommunikációs eszközöket, valamint áttekerik a hajólapátokat, elkerülve ezzel, hogy befagyjanak és ne tudjanak azonnal elindulni. Az ADUVIZIG további technikai teendői közé tartozik ilyenkor az ún. „úszójelek”, vagyis a vízfelszínen látható irányítófényeket működtető állomások begyűjtése is. Ezeket az eszközöket ilyen időszakban a parti jelek váltják fel: ezek segítségével biztosítják a biztonságos közlekedést. Persze nem mindenki hajózhat ki.

A teljes hajózási tilalom alól csak nagyon kevés kivétel van. A vízügyi igazgatóságok járművein, a rendőrség őrhajóin, valamint a fentebb már írt jégtörőkön kívül semmilyen úszó alkalmatossággal nem szabad utazni a folyón. A szolgálatot teljesítő hajók közül talán pont a vízügyesek flottája a legaktívabb, ugyanis ilyenkor kell begyűjteniük a megsérült úszójeleket, amelyekben a jégzajlás okozott kárt. Kereskedelmi hajók egyáltalán nem közlekedhetnek – nekik biztonságos kikötőkben kell kivárni, hogy lecsengjen a jégzajlás és a vízügyi hatóságok felfüggesszék a tilalmat. A hatóságok amúgy több közleményben is jelezték, hogy a sok helyen nagyon nagy mennyiségű jég rendben elfolyik, nem emel torlaszokat, így a jelenség nem fogja megemelni a Duna szintjét, tehát árvízre sem kell számítani.

Érdekességképpen: amíg a Duna magyarországi szakaszán nyolc jégtörő hajó is üzemel, Szerbia csupán egy ilyennel rendelkezik. A napokban pont a magyar vízügyi igazgatóságok segítették ki déli szomszédunkat, amikor két hajót küldtek át hozzájuk. A magyar vízügyi flotta legnagyobb speciális jégtörője a Széchenyi, amit nemrég a fővárosban helyeztek készenlétbe. A Széchenyi kifejezetten modern járműnek számít (itthoni viszonylatban), naponta 30 km-es szakaszon tud magának utat vágni, akár hátramenetben is. A gépszörnyeteg amúgy hat fős legénységgel üzemel és felszerelték döngölővel, ami biztosítja a hajó billenő-csavaró mozgását, fokozva a jégtörő teljesítményét. Ebben az évben eddig nem kellett bevetni.