Jókedvű mulatozással búcsúztatták ismét a telet a bátyai Hordósirató, bőgőtemető népszokással a Bátyai Hagyományőrző Egyesület Rozmaring Népdalköre által szervezett bálon február 7-én, szombaton.

Perity Lajos együttes-vezető köszöntőjében a nemzeti értékek őrzésének a fontosságát emelte ki, majd a hordósirató eredetéről beszélt. A vallási eredetű népszokást eredetileg húshagyó kedden tartották, hogy még egy jót mulatozzanak, mielőtt elkezdődik hamvazószerdával a húsvét előtti negyvennapos böjt, amikor is tilos mulatni. A modern kor hozta, hogy már a húshagyó keddet is csak hétvégén lehet megtartani, mert akkor érnek rá az emberek.

– Ezt a vallási eredetű népszokást a környéken már csak egyedül Bátyán őrzik – mondta el lapunknak Perity Lajos. A hamvazószerdával kezdődő negyven napos böjt előtt még jót esznek, isznak, mulatnak, aztán jelképesen elsiratják a már üres hordót és eltemetik a vigasságot jelentő bőgőt.

Az együttesvezető köszöntője után a vendég-együttesek – a Kelebiai Népdalkör, a dunapataji Fényes Csillag Citerazenekar, a Dunapataji Népdalkör és a Baracskai Gyöngyösbokréta Népdalkör – előadása következett, a műsor végén pedig a bátyai egyesület adta elő a hordósiratás, bőgőtemetés ceremóniáját pajzán összekötő szövegekkel, kétpapos – magyar és rác nyelven előadott – szertartás és a nézők nagy tetszésnyilvánítása közepette.

A fellépőknek oklevéllel és bonbonnal köszönték meg a házigazdák a tartalmas, színvonalas előadásokat.

A műsort finom vacsora és hajnalig tartó bál követte (a Haverok húzták a talpalávalót), azonban a szervező egyesület tartogatott még egy meglepetést is az estre: a minden huncutságra kapható asszonyaik a tavalyi nagy siker nyomán apácashow-t mutattak be, de ez nem volt elég, hanem a fekete ruháiktól megszabadulva eltáncolták a Hattyúkok Tavát helyi balett-öltözékben (értsd: fehér jégeralsó fölött némi muszlin-fodor) a közönség szűnni nem akaró vastapsa kíséretében.

(Fotók: Harangozóné Gábor Edit)