E hónaptól van érvényben az új „halgazdálkodásról és a hal védelméről” szóló törvény, amely az ország természetes vízterületeinek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható halgazdálkodása érdekében lépett a mára korszerűtlenné vált, és nem kellően hatékonynak tartott 1997-es (azóta jó párszor módosított) szabályozás helyébe. A törvényalkotó fentebb írt szándékain túl persze konkrétabb célokat is megfogalmaztak: szeretnék vele elérni a hazai élővizek halállományának természetes megújulását, a halak illegális kifogásának és kereskedelmének megakadályozását, és persze a horgászturizmus fellendítését.

A törvény a remények szerint fejlesztő hatással bír majd a haltermelésre is, ezzel elérve, hogy Magyarország minél nagyobb részesedést érjen el az Európai Unió (várhatóan növekvő) haltermelésében, de azt is várják tőle, hogy a családi asztalokon mind gyakrabban tűnnek majd fel az egészséges halételek – és ne csak a halászok, vagy lelkes horgászok körében. A fenti okok miatt az új halgazdálkodási törvény a korábbiaknál jobban szabályozza a természetes vízi halászatot, valamint igyekszik szélesebb körben ellenőrizni a természetes vizekből származó halak piacát – elősegítve ezzel az illegális halfogások elleni küzdelmet. Ehhez egyébként bevezet egy új fogalmat és ellenőrző személyt is.

– Vannak benne újdonságok, mint például a halászati őr, aki a halgazdálkodási hatóság embere – elemezte az új szabályozás néhány rájuk vonatkozóan lényegesebb pontját a Korona Fm100 Turmix című műsorában dr. Igaz Ferenc, a Kalocsa és Vidéke Horgászegyesület elnöke. – Ezek az emberek jogosultak a működési területükön kívül nyilvántartott halgazdálkodási területen is eljárni. Tehát gondolhatják úgy, hogy meglepetésszerűen eljönnek ellenőrizni például a mi vizeinkre; sőt, mi is felkérhetjük őket, hogy a nem tiszta módszerekkel, nem szabályszerűen horgászó embereket szűrjék ki – mondta. A mindennapokban egyébként ügyvédként dolgozó egyesületi elnök alapvetően üdvözli a változásokat, hiszen egy horgászegyesület nem csak a tevékenységi kör okozta örömök miatt létezik, hanem azért is, hogy aktív részese legyen a természetes vizek védelmének, illetve okosan gazdálkodjon a gondjaira bízott halállománnyal. Dr. Igaz Ferenc ezért is örül annak, hogy míg a Btk-ban „csak” megjelenik az orvhalászat fogalma, az új halgazdálkodási törvény konkrétan ki is emeli azokat a módszereket és tevékenységeket, amelyek büntetést vonnak maguk után.

– Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz és fogási mód alkalmazása, amely a halállományt, vagy annak élőhelyét károsítja, veszélyezteti. Ezen belül: a hal fogásához olyan eszköz nem használható, amelynek működése elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul, tilos mérgező, vagy kábító hatású anyag, robbanóanyag, szúrószerszám, búvárszigony, vagy más halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint gereblyézés és például hurokvető halászati módszer alkalmazása – sorolta. A horgászegyesület vezetője hozzátette továbbá, hogy ezeknek az eszközöknek a halgazdálkodási vízterületen, illetve annak partján történő birtoklása is büntetendő. – Fontos az, hogy a Btk. mögött itt van ez a törvény, amely tartalommal is kitölti azt. Ugyanis azon túl, hogy valaki engedély nélkül halászik, még ezek az eszközök is felsorolásra kerültek, mint törvénybe ütköző módszerek – magyarázta.

A büntető törvénykönyvet mintegy kisegítő szabályozás végre részletekbe menően kizárja azokat a módszereket, amelyek szándékával a természetes vizek közelébe sem szabad menni (gondolok itt a konkrétan felsorolt eszközök birtoklására), így jobb eséllyel óvhatja a halállományt az egyesület, valamint a jól kiterjesztett jogkörrel bíró halászati őrök is. Ezzel pedig jobban „harmóniába került a Btk. és a halgazdálkodási törvény”, mint valaha. Dr. Igaz Ferenc emellett arra is kitért, hogy a hatályos törvény jótékony hatást gyakorol majd a horgászatra és a horgászturizmusra is. „Nagyon radikális szemléletváltozás ez a törvényalkotótól” – mondja, kiemelve, hogy az lényegesen többet foglalkozik a haltenyésztés kultúrájával és szabályozásával, a halkereskedelem szabályozásával, és a horgászattal is, mint korábban bármikor. Érdemes tehát áttanulmányozni, mert az a szemlélet viszont, amely szerint „a szabály nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól”, továbbra sem változott…