Országos és helyi híradásokban is visszaköszönt, hogy a június elején jött, déli szomszédjainál lúdtojás méretű jéggel lepakolt vihar nyomán a környékbeli ültetvények tulajdonosai is komoly károkat szenvedtek. Így például Font Sándor országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke is, aki részletesen tájékoztatott arról, hogy a hazánkat teljes mértékben lefedő, úgynevezett „párologtató jégkármegelőző rendszer” miért volt hatástalan az Adrián képződött, hazánkban már jelentős mennyiségű jéggel a felhőiben betörő ítéletidővel szemben.

A rendszer működik és működött akkor is – felütéssel indította beszélgetésünket a politikus, majd rámutatott, hogy már a rendszer telepítésekor sem ígértek annak ismerői teljes védettséget és lefedettséget. Nincs is olyan jégvédelmi mechanizmus, ami százszázalékos védettséget garantálhatna, szögezte le. Font ezután fejtette ki, hogy miért nagyon is hasznos és hatékony a hazánk teljes területén, 10 négyzetkilométeres szeletek rácspontjain elhelyezett védelmi állomás-hálózat, ami ezzel együtt bizonyos típusú viharok esetén tehetetlen.

– Magyarországnak mind a 93 ezer négyzetkilométerét tíz négyzetkilométeres rácsokra osztották, és minden rácsponton elhelyezésre került egy-egy ezüstjodidot párologtató berendezés. Összesen mintegy ezer darabot telepítettek, ebből 300 automatikus, mivel nem lakik, vagy dolgozik a közelében olyan személy, akire az üzemeltetését rá lehet bízni, és van további kb. 700, amelyet szerződött partnerként, magánszemélyek otthonából lehet elindítani, manuálisan. Ők akkor kapcsolják be az ezüstjodid-párologtatást, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztását megkapják SMS-ben, pár órával egy esetleges jégverés érkezése előtt – enged bepillantást a rendszer működési mechanizmusába a képviselő.

– A rendszer működési elve egyszerű. Az ezüstjodid folyadékot egy nagy csőbe töltik, majd elkezdik alulról melegíteni, amelynek párája felszáll 300-400 méter magasra, majd kihasználva az ilyenkor jellemző felfelé törő légáramlatokat, eljut a több kilométeres magasságban lévő felhőkhöz, amelyekben a jég keletkezik. Az anyag hatására a vízcseppekből az ott uralkodó mínusz 10-20 fok ellenére sem alakulnak ki nagyobb jégdarabok – vázolja a folyamatot Font.

Így működik tehát a rendszer, ami annak ellenére is hasznos, hogy a június eleji vihar során Bátyától Kecelen át Soltvadkertig komoly jégkárok sújtották a térség mezőgazdasági területeit.

– A június elején nagyobb gondot okozó jégeső nem a Kárpát-medence felett alakult ki, hanem az Adriai-tenger térségében, majd onnan úgy érkezett az ország fölé, hogy abban már kialakult jégdarabok voltak. Ráadásul éjszaka tört be, amikor nincs felfelé irányuló légáramlat, ami segítené az itthon párologtatott ezüstjodid feljuttatását a szükséges magasságig. Az ilyen felhőréteg ellen a hazánkban telepített technológia már hatástalan, hiszen csak a jégképződés megakadályozására alkalmas, nem pedig a jégdarabok felolvasztására. Erre speciel nem is létezik hatásos módszer – deklarálja a honatya. Mindezek tetejében az sem mellékes tényező, hangzik a „kegyelemdöfés”, hogy a helyben párologtatott ezüstjodid akkor juttatható a legpontosabb célzással a jeget hordozó magasságba, ha a viharral nem érkezik erős oldalirányú légmozgás – a júniusiban pedig ez is adott volt. Kérdésként merült ugyanis fel, ha többet között a Bátyán, és sok más környező településen csúcsra járatták a párologtatókat, hogy lehet, hogy éppen a bátyai határban hatalmas pusztítást végzett a jég. Erre az oldalirányú légmozgás a magyarázat, mondja Font Sándor. A helyben párologtatott oldat ugyanis ilyen jelenség esetén 30-40 kilométerrel a párologtatás helyszínétől fejti ki jótékony hatását – ha minden, a korábbiakban vázolt tényező a rendelkezésre áll.

Font hangsúlyozta, hogy teljesen együtt érez a komoly veszteséget szenvedett gazdákkal, jómaga is jelentős kieséssel számol saját szőlőültetvényein, amelyet szintén nem került el az „égi áldás”. Szorgalmazza, hogy aki teheti, mielőbb forduljon a területileg illetékes falugazdászhoz és kérjen tájékoztatást, hogy hogyan kompenzálhatják veszteségeiket a kárenyhítési alapból. Megjegyezte, hogy bár ebből sem lehet száz százalékosan visszapótolni az elszenvedett veszteséget, a hazai kárenyhítési rendszert stabilnak és megbízhatónak minősítette, amelybe érdemes kapaszkodnia a jégverés áldozatainak.