www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Solt nem lesz járási székhely

Kalocsa lesz Bács-Kiskun 11 járásának egyike

2012.01.28 20:31 | Zsiga Ferenc

Az Országgyűlés nemrégiben név szerinti szavazással fogadta el az Új Önkormányzati törvényt. Ezt követően az elmúlt pénteken megjelent az ezt letükröző kormányhatározat, amelynek egyik legizgalmasabb fejezete az új járási beosztás, az elsőfokú közigazgatás 168 székhelyének megnevezése. Az már bizonyosnak látszik, hogy az erős lobbi ellenére Solt nem lesz járási székhely. A kalocsai járás a lakosságszámot tekintve a középmezőnybe került. A szomszédos járási székhely, Kiskőrös – amelynek egy ideig még a léte is bizonytalan volt – utóbb jól kinőtte magát, a hozzá tartozó lakosok számát tekintve az élbolyba került, sorrendben a harmadik legnagyobb lett a megyében. Mindez azért nem érdektelen, mert a járási hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők számát a hozzájuk tartozó lakosság számának arányában osztják le.

jaras_bacs_336 A tervezet szerint országosan, így Bács-Kiskun megyében is 2013-tól – egyes vélemények szerint már 2012. július 1-jétől, hogy a szeptemberi iskolakezdésre az általános- és középiskolák állami kézbe, a járási kormányhivatal irányítása alá kerülhessenek – 11 járás lesz. Ebből a legnagyobb a kecskeméti a maga 154.716 lakosával. A sorban a Bajai járás következik 74334, a Kiskőrösi 62166 fővel. Negyedik Kiskunhalas 48724, ötödik Kalocsa 47078, hatodik Kiskunfélegyháza 41688 fővel. Az 1950-ben induló, 1983-ban végleg megszűnt tanácsi járási rendszerrel ellentétben Dunavecse nem lett járási székhely. Az új beosztás szerint ezt a szerepet a Kunszentmiklósi járás a hozzá tartozó 31933-es lélekszámával tölti be. Tiszakécske, Bácsalmás, Kiskunmajsa közel azonos, húszezer körüli lakost számláló járási székhelyek lesznek. A legkisebb járás Bács-Kiskunban a 16830 lakost számláló jánoshalmi lehet.

A járási központok kijelölésénél alapvető szempont, hogy a területhez tartozó települések állampolgárai 30 kilométernél ne lakjanak távolabb a székhelytől – mondta Kerényi János kormánymegbízott az MTI-nek.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja az MTI-nek az elmúlt vasárnap adott nyilatkozatában arra is emlékeztetett, hogy az új közigazgatási koncepció alapján a járások területi államigazgatási egységként fognak működni a jövőben. A tervek szerint a kormányablakok ezeken a szinteken is ki fognak nyitni, és egyebek mellett ide tartoznak majd az okmányirodák feladatai is.

Kerényi János az interjúban fontos döntésnek nevezte, hogy 2013. január 1-jével az önkormányzat és az államigazgatás rendszere teljesen szétválik.

„A jelenlegi bürokratikus közigazgatási rendszert le kell építeni, mert drágán működik, ez azonban nem fog menni érdeksérelem nélkül” – fogalmazott Kerényi János.

Utalt arra is, hogy Bács-Kiskun megyében a tervek szerint hat egyéni országgyűlési választókerület lesz a jelenlegi tízzel szemben, és ezek nem a járások határaihoz igazodnak majd.

Mint emlékezetes, a választási körzetközpont tekintetében Kalocsa minden politikai befolyását latba vetette, hogy az a tervezettel ellentétben ne Kiskőrösön, hanem Kalocsán legyen. Akkor még nem volt ismert, hogy a Kiskőrösi járáshoz több mint 15 ezer lakossal több tartozik majd, mint a kalocsaihoz. Erre persze az is magyarázat, hogy Kiskőrös mellett három város is van, Solt, Kecel és Soltvadkert, de Császártöltés is a jelentős lakosságszámú, és az azt megtartó települések közé tartozik. Vélhetően azonban a politikai érdekérvényesítésnek is szerepe van abban, hogy a Kiskőrösi járás a megye harmadik legnagyobb járása lett, Kiskunhalast és Kalocsát is jócskán megelőzve.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint szeptember közepéig el kellett készíteni a járások kialakításáról szóló koncepciót, amelynek alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jövő év februárjában elő kell terjesztenie a törvényjavaslat tervezetét – áll ugyancsak az MTI közleményében.

Mint megtudtuk, az önkormányzatoknál 2013. január 1-je után intézményként már csak a bölcsődék, óvodák, valamint az egészségügyi alapellátás, tehát a felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálatok maradnak. Az általános és középiskolák, kollégiumok, de vélhetően még a szociális otthonok is állami tulajdonba, a kormányhivatal felügyelete alá kerülnek. Ez alól egyedül a kórház képez kivételt, ott a tulajdonosi jogokat az OEP jogutódja látja el. Ez egyes vélemények szerint azt is jelenti, hogy az önkormányzati tulajdon és befolyás megszűnésével ezeknél az intézményeknél forráscsökkenés történhet, hiszen az állami normatívát a tulajdonos önkormányzatok már nem egészítik ki. Ha például egy iskolát a csökkenő tanulólétszám miatt az állam megszüntet, azt nem lehet majd a helyi önkormányzaton, mint tulajdonoson számon kérni. Döntően a szakmai érvek dominálnak, az ügynek kevésbé lehet helyi politikai hangsúlya és színezete.