Február 7-én a Kalocsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Hősök útján található közösségi házában volt az „Évértékelés roma szemmel, avagy a cigányság szerepe a magyar társadalomban és a politikai életben” című rendezvény meghívott vendégek, valamint a városi és a roma önkormányzat tagjainak részvételével. A program szónoka Kamarás István történész-politológus volt.

Kamarás István pályája igen mélyről indult: a szatmárcsekei cigánytelepről, ahol írni-olvasni nem tudó nagyszülei nevelték óvó szeretettel. Az általános iskola elvégzése után dolgozni kezdett, később esti tagozatos középiskolában leérettségizett. Felvették az ELTE szociológia és történelem szakára is – ő az utóbbit választotta, majd elvégezte a szociológia szakot is. Úgy érezte, megszerzett tudásával tartozik a hazája mellett a cigányságnak is, ezért bekapcsolódott a politikai életbe, hogy érdekeiket képviselje. Amikor azt látta, elveivel ellentétesen kellene cselekednie, családjával együtt Kanadába távozott abban a reményben, hogy emigrációjával ráirányíthatja a figyelmet a magyarországi cigányság kilátástalan helyzetére. Bár sikeresen beilleszkedtek az ottani kultúrába, az itthonról kapott értesülések és jelzések alapján meggyőződött arról, hogy a korábban kidolgozott taktikai lépések nem jártak eredménnyel, ezért inkább visszajött. Kiábrándult a politikai élet szereplőiből a be nem tartott ígéretek miatt, ezért új alapokra szeretné helyezni a cigányság érdekképviseletét, és nem mellesleg egy olyan jövőképet felmutatni, amely munkáról, tanulásról, boldogulásról szól.

A kalocsai roma közösségi házban tartott beszédében három fő irányvonalat hangsúlyozott: ne fussanak olyan szekér után, amelyről folyton lelökik őket; ráadásul ez a szekér nem is abba az irányba tart, amely a cigányság számára elfogadható; ne adják el magukat azoknak, akik azért tesznek zsebre támogatást az uralkodó elittől, hogy cserében féken tartsák a cigányokat.

Kamarás István tudott hatni a hallgatóságára: a közösségi házat zsúfolásig megtöltő közönség egyre többször jelezte tapssal és helyeslő bekiáltásokkal, hogy értik őt és egyetértenek szavaival.

Az előadó elmondta: mélységes csalódás volt számára, amikor rájött, hogy a politikai pártok csak kihasználták őket, és a cigányság helyzetében az ígéretek és a helyzetük javítására elköltött százmilliók ellenére sem történt érdemi változás. Lelkesedéssel tölti el viszont – hangsúlyozta többször is –, hogy a nyomor, a hazátlanság, a roma holokauszt és a százados kitaszítottság ellenére sem csökkent a számuk, sőt, többszörösére emelkedett. Véleménye szerint a 2011-es népszámlálás alkalmával nem valós adat született a cigányság számáról, hiszen sokan tagadják az etnikumhoz tartozást annak hátrányai miatt, hanem legalább másfél millióan élnek jelenleg Magyarországon. Családmodelljük miatt jóval több gyermek születik náluk, mint a többségi magyar családokban, ezért érthető arányuk növekedése.

– Mi is magyarok vagyunk, jogunk van ebben a hazában élni, amelyért a mi őseink is gyakran adták életüket – mondta szenvedélyesen Kamarás István. – De meg kell értenetek, hogy áldozatok nélkül nem megy: össze kell fognunk, el kell érnünk, hogy a gyermekeink éppúgy kapjanak esélyt az oktatáshoz, mint a nem cigány családok gyermekei. Büszkének kell lennetek a cigányságotokra, nyelvünkre, kultúránkra, és nagyon meg kell válogatnotok, kit követtek. Ne fussunk többet olyan szekér után, amelyre nem kellünk! Építsük meg a magunk szekerét, csak egyet, amelyre mindenki ráfér, és haladjunk vele az önállóság, a boldogulás felé.

A fórumon megjelent több, vidékről érkezett cigány értelmiségi férfi: például a sükösdi és a szekszárdi roma önkormányzatok képviselői, egy sikeres bátaszéki vállalkozó; még Borsodból, Szabolcsból is érkeztek vendégek, hogy jelezzék: Kamarás István széles körű támogatottságnak örvend. Szemmel láthatóan személyében látják azt a cigányságot összefogni és egy zászló alá tömöríteni képes vezetőt, aki egy párt alakításáig és a parlamentbe jutva sokkal hatékonyabb érdekképviseletig tudja eljuttatni a hazai cigányságot.

A városi önkormányzat több tagja is jelen volt a rendezvényen, Bolvári Ferdinánd és Katus Attila képviselők rövid hozzászólásban jelezték: helyeslik és támogatják, hogy a cigányság az összefogásban, az oktatásban – ezen keresztül a tömeges munkába állásban látja a kisebbség kitörési pontjait.