Megkezdődött a Paks II. építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás; ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón. Az ezt követő teltházas lakossági fórumon pedig a kalocsaiak mondhatták el véleményüket, tehették fel kérdéseiket, melyekre Aszódi Attila kormánybiztos, L. Simon László államtitkár és Font Sándor országgyűlési képviselő válaszolt.

 A Paks II. beruházás „mennyiségileg és minőségileg” egy új szakaszba lépett azzal, hogy a két új blokk építésének engedélyeztetése megkezdődött. Aszódi Attila jelezte, hogy az engedélyeztetési eljárás hazai és nemzetközi szakaszból áll.

A nemzetközi szakaszban 30 európai ország kapta meg a környezetvédelmi hatástanulmány dokumentációját, ebből 10 jelezte, hogy részt szeretne venni a környezetvédelmi hatósági eljárásban – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a hatástanulmány az interneten teljes egészében hozzáférhető.

A paksi atomerőmű bővítésének szükségességével kapcsolatban elmondta, hogy évente 42 milliárd kilowattóra villamos energia fogy Magyarországon, amelynek 32 százaléka származott importból tavaly. Ez a harmadik legnagyobb importarány az Európai Unió tagállamai között, amely hosszú távon nem fenntartható – mutatott rá.

Probléma az is, hogy a magyar villamos energiát termelő erőművek elhasználódtak – közölte, hozzátéve, hogy 2030-ig több mint 7 ezer megawattnyi termelőkapacitásra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen.

Elmondása szerint a két új paksi blokk ennek mintegy harmadát tudná biztosítani, tehát további lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket ki lehessen elégíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2032 és 2037 között a jelenleg működő négy blokk le fog állni és lényegében ezek pótlásáról szól Paks II.

Megjegyezte, hogy minden ország arra törekszik, hogy a villamos energia felhasználását saját forrásból biztosítsa. Minden egyes számla 20 százalékát magyar forrásból kell biztosítani – fűzte hozzá.

A kormánybiztos beszámolt az új blokkok hosszú előkészítésének folyamatáról, amelynek eredményeként 2014 januárjában megállapodás született az orosz féllel, majd március végén a finanszírozási államközi megállapodást is aláírták.

Idén január 1-jével elkezdődött az érdemi munka – közölte. Kiemelte azt is, hogy államközi megállapodás rögzíti, hogy a projekt 40 százalékába be tud kapcsolódni a magyar fél.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacon lévő legbiztonságosabb erőművet fogja az orosz fél felépíteni. A magyar fél
11.600 műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyet figyelembe kell vennie a tervezőnek – utalt a szigorú követelményekre.

Példaként hozta fel, hogy az új reaktorok egy kettős falú védőrendszerben épülnek fel, amelyeknek minden előfordulható extrém hatásokat ki kell bírniuk, még egy repülőgép becsapódását is.

Természetesnek nevezte, hogy a meteorológiai extrémitásoktól meg kell védeni az erőművet, beleértve a földrengéseket is.

Az erőművek hűtését a Duna friss vizével fogják megoldani, de gondoltak a klímaváltozás következtében fellépő hőmérséklet változásra is. A Duna vízhőmérséklete a visszavezetési ponton 8 fokot fog melegedni – mondta, megjegyezve, hogy 4 fokos vízhőmérséklet esetén maximum 14 fokkal melegítheti fel, míg melegebb időszakban maximum 11 fokkal haladhatja meg a 4 fokot.

Aszódi Attila tájékoztatása szerint az új blokkok építése 2018-ban indul, és 2025-ben vagy 2026-ban tervezik az indításukat. Elmondta, hogy az építkezésnek komoly hatása lesz a régió munkaerőpiacára, mert 7 ezer ember teljes ellátását kell megoldani.

A sajtótájékoztatót követő lakossági fórumra teljesen megtelt a városháza díszterme, még a folyosón is álldogáltak az érdeklődők.

Varajti László volt az első felszólaló, aki amellett, hogy köszönte a mostani alapos szakmai tájékoztatót, nehezményezte, hogy ezt nem a szerződés aláírása előtt tették meg, nem kérték ki az itt élők véleményét. Megfogalmazta, hogy az erőmű idetelepítésével annakidején kimondták a térség fejlődésére a „halálos ítéletet”. Nincs kétsége arról, hogy ez egy biztonságos erőmű lesz, de – utalt Csernobilra, Fukusimára, vagy a 2003-as paksi üzemzavarra – potenciális veszélyforrás. „Az előnyeit az egész ország élvezi, de a hátrányt itt hagyták nekünk. Ezt szíveskedjenek azzal kompenzálni, hogy megépítik a hidat, valamint a város fejlesztéséhez nagyobb állami dotációt adnak” – intézte szavait az államtitkárhoz.

D. Szabó István szükségesnek ítélte a bővítést, de ő is kedvezményeket, hidat, gazdaságfejlesztést kért a térségnek. Emellett aggályát fejezte ki az erőmű egészségkárosító hatása miatt.

L. Simon László parlamenti államtitkár válaszában elismerte, hogy a fölvetett kérdések a kalocsaiak jogos igényei. „Nagyobb a kockázat a térségben, joggal várják a kormány figyelmét az itt élők” – fogalmazott, majd megerősítette, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy megépüljön a Duna-híd, hogy lehetősége legyen az itt élőknek is bekapcsolódni a paksi munkákba. Kijelentette, hogy jelenleg semmilyen adat nem erősíti meg azt, hogy az erőmű körzetében több lenne a rákos megbetegedés, mint bárhol máshol az országban.

Papp Sándor is a híd fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a bal parton élőknek munkahelyet, a túloldaliaknak pedig a kalocsai kórház révén egészségügyi ellátás lehetőségét is jelentené, s mint mondta „három-négy stadionnál nem kerülne többe”. Kérését nyomatékosítandó átadott az államtitkárnak és a kormánybiztosnak egy-egy tervezetet a hídról (felső képünkön).

Szalmay László az előállítandó energia árára kérdezett rá, megjegyezve, hogy ha nőnek a projekt költségei, akkor drágulni fog-e az előzetes számításokhoz képest.

Dr. Kovács György nyugállományú ezredes azt kérdezte, hogyan van megoldva a paksi erőmű légvédelme.

Dr. Aszódi Attila megnyugtatta a kérdezőt, hogy az erőmű légvédelme biztosított. Az energiatermelés költségeire vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a szerződés biztosítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a költség tartható legyen, ez 15-17 Ft/kwh, ezen az áron más módon nem lehet előállítani.

A következő felszólaló kérdése arra vonatkozott, hogy mi lesz az erőműben keletkező atomhulladék sorsa, melyre dr. Aszódi Attila ismertette a kis-, közepes és nagy aktivitású hulladék valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének, tárolásának helyét és módját.

Bolvári Ferdinánd arra kérte az előadókat, hogy az államtitkárság és a kormány kiemelt figyelemmel kezelje kórházunkat az egészségügyi reform kapcsán, ezenkívül vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy az esetlegesen ide települő ipari egységek olcsóbban kaphassák a villamos energiát.

Font Sándor elmondta, hogy a kalocsai kórház akár a bővítés során, akár majd az üzemelés során lehetséges ellátási pont lehet. Ennek persze feltétele a híd. De mivel nagy valószínűséggel megvalósul, így a reformtervezet készítése során dr. Svébis Mihállyal, majd Zombor Gáborral történő tárgyalások során ezt kérték, hogy vegyék figyelembe.

A lakossági fórumok sora még aznap Foktőn folytatódott, két hónapon belül pedig összesen 41 településen kapnak ismertetőt a lakosok a paksi bővítésről, és mondhatják el véleményüket, észrevételeiket.