Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

Iskolai tanulmányait Nyitrán, Tatán és Esztergomban végezte. A pozsonyi Emericanum papnövendéke volt két évig, majd Nagyszombatban bölcseleti, Bécsben teológiai tanulmányokat folytatott. 1850. szeptember 24-én szentelték pappá. Felszentelése után Nagyszombatba került, ahol az érseki konviktus prefektusa, majd a líceum tanára lett. Rövid tanulmányutakon Ausztriában és Észak-Olaszországban a gyermekszemináriumokat tanulmányozta.

1853 végén Esztergomba került levéltárosnak, majd érseki titkár lett. 1864-ben a prímási iroda igazgatójává nevezték ki. 1870-ben lett kanonok. Ferenc József király 1874. február 17-én kinevezte szepesi püspöknek. Püspöksége alatt sokat tett a magyar szellemű szlovák közművelődésért. Nyomdát, közművelődési egyletet és újságot alapított.

1891. október 27-én kalocsai érseknek nevezte ki a király. Az újonnan alakult kalocsai Katolikus Kör részére saját költségén székházat építtetett 1894-ben az Úri (ma Hunyadi) utcában. Az épületben januárig az Alexandra könyvesbolt működött. A millennium idején 75 ezer forintos alapítványt tett, amelyből emelték az egyházmegyei kántortanítók nyugdíjalapját és lehetővé tette a Tanítók Háza felépítését. Hívására jött Kalocsára rokona, Kolecsányi Endre mérnök, aki később a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat igazgató-főmérnöke lett. A budapesti egyetem 1901-ben tiszteletbeli teológiai doktorrá avatta. A kalocsai képviselő-testület a Magtár (ma Martinovics) utca nevét 1927. december 30-án Császka érsek utca névre változtatta, amelyet az utca 1948. február 17-ig viselt.

Császka érsek utca. A mai Martinovics Ignác utca neve 1927. december 30. és 1948. február 17. között.

Művei: 1. A dohányzás tilalmáról a papnöveldékben. Nagyszombat, 1846. (Császtka név alatt jelent meg.) 2. Viszonyszámi táblák. Tanítványai számára. Nagyszombat, 1853. 3. Oratio panegyrica in honorem angelici doctoris S. Thomae Aquinatis. Esztergom, 1874. 4. Főpásztori beszéd, melyet érseki székének elfoglalásakor híveihez intézett. Bp., 1892. 5. Sermo pastoralis qua elerum... salutavit. Kalocsa, 1892. 6. Beszéde, mellyel a Szent István Társulat 49. rendes közgyűlését megnyitotta. Bp., 1903.

Még bécsi tanuló évei alatt több magyar lapban és folyóiratban jelentek meg cikkei. A Religio című folyóiratban egyházi és matematikai tárgyú, a nagyszombati gimnázium értesítőjében „A nagyszombati érseki convictusról” (1853) és a „Monumentum matheseos” (1854) című értekezései jelentek meg.