Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

Gimnáziumi tanulmányai után Bécsben hallgatott teológiát. 1874. november 18-án szentelték pappá. Felszentelése után öt évig segédlelkész volt, majd 1879-ben az esztergomi papnövelde teológia tanára lett. Rövid tanárkodás után, 1880-ban szentszéki jegyzőnek, majd prímási titkárnak nevezték ki. 1888-ban prímási irodaigazgató és esztergomi kanonok lett. 1901-ben, 1905-ben és 1906-ban szülőföldjén, a szakolcai választókerületben a Katolikus Néppárt programjával országgyűlési képviselővé választották.

1908-ban a király csanádi püspökké, majd 1911. március 8-án kalocsai érsekké nevezte ki. Csak rövid ideig volt kalocsai érsek, Ferenc József 1912. november 20-án, 1913. január 1-i hatállyal, esztergomi érsekké nevezte ki a megromlott egészségi állapota miatt lemondott Vaszary Kolos helyére.

1912 tavaszán az érseki törzsvagyonból a Foktői út mellett 11 holdnyi területet parcelláztatott fel házhelynek, amikből az év végéig 20-22 telek kelt el. Ezzel a parcellázással kezdődött a Bürgerkert beépítése. 1914. május 5-én a pápa bíborossá nevezte ki. A világháború idején pacifista álláspontra helyezkedett. 1918 őszén a püspöki kar nevében támogatásáról biztosította a köztársasági kormányt. Politikai tevékenységével a politikai katolicizmus egyik megújítója és a keresztényszocialista mozgalom megszervezésének szorgalmazója volt.

1908 és 1918 között a főrendiház, 1927-től a felsőház tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1915-ben felvette tagjai sorába.

A városi képviselő-testület 1927-ben a Bürgerkert első utcáját Csernoch érsek utcának nevezte el. Az utca nevét az ötvenes évek elején változtatták Alkotmány utcára. Az utca végén, az egykori Márfai ház homlokzatán még ma is látható az eredeti utcanév tábla: III. ker. Csernoch érsek ut[!].

Csernoch érsek utca. A mai Alkotmány utca neve 1927. december 30. és az 1950-es évek eleje között.

Csernoch János művei: 1. A halottégetésről. Esztergom, 1887. 2. A zárdai élet céljáról. Esztergom, 1891. 3. Beszéde... a ... 26. sz. cs. és kir. gyalogezredhez. Esztergom, 1893. 4. A Szent Benedek-rend érdemei a keresztény művelődés terjesztése körül. Esztergom, 1901. 5. A vallástalanság okai és következményei. Esztergom, 1901. 6. Népiskoláink jövője. Esztergom, 1906. 7. Az egyház nevelési joga. Esztergom, 1907. 8. Pásztorlevelek, melyeket... kalocsa-bácsi... érseki székének elfoglalásakor papságához és híveihez intézett. Kalocsa, 1911. 9. Főpásztori körlevél... érseki székének elfoglalásakor híveihez. Esztergom, 1913 (németül és szlovákul is). 10. Elnöki megnyitó a Szent István Társulat 55. közgyűlésén. Bp. 1914. 11. Egyház és háború. Bp. 1915. 12. Krisztus keresztje a háború keresztje. Bp. 1915. 13. A lelkierő a nemzet igazi ereje. Bp. 1916 (szlovákul is). 14. Krisztus keresztje borús napjaink világossága. Bp. 1917. 15. Kereszténység és világbéke. Esztergom, 1918 (németül Pozsony, 1918). 16. Miért szeretjük Szent Ferenc fiait? In: Emléksorok hazánk nagyjaitól a „barátok” 700 éves jubileumára. 1221-1921. Bp., 1921. 17. Klage des Cardinals Johannes Cser-noch … gegen die Tschechoslovakische Re-publik. Bp. 1923. 18. Katolikus kérdések. Bp. 1924. 19. A szanálás kérdéséhez. In: Magyarország újjáépítésének kérdéséhez. Bp. 1924. 20. Apponyi egyénisége. In: Apponyi emlékkönyv. Bp. 1926. 21. Székhelyi Mailáth György emlékezete. Bp., 1926. 22. A nagygyűlési záróbeszéd. In: Magyar katolikus almanach. 1-3. évf. 1927-1929. Bp. 1926-1929. 1. évf. 1926. 23. A pápaság jelentősége. In: A pápaság a világ tükrében. Bp. 1929. –

Cikkei, értekezései, könyvbírálatai és szentbeszédei az alábbi lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Religio (1878), Új Magyar Sion (1880), Magyar Sion (1889), Alkotmány (1896), Borromaeus (1899), Isten Igéje (1899), Jogtudományi Közlemények (1902), Szövetségi Értesítő (1907), Katolikus Szemle (1911), Magyar Figyelő (1912), Magyar Kultúra (1913), Tanítók évkönyve (1913/1914), Magyar Korona, Tájékoztató. Szlovák nyelven: Kat. Noviny (1870), Putnik svätovojt. kalend. (1872), Kazatel (1876). A szlovák lapokban használt álnevei: En., Ern., R. N., Skalicán.