Múlt szerdán a helyi sajtó megjelent képviselői által nyújtott széles körű tájékoztatást Mátyus Zoltán ügyvezető igazgató a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. háza táján történt friss változásokról. A cégvezető azért tette személyesen tiszteletét Kalocsán, hogy az általános kérdéskörök mellett helyi sajátosságokról is első kézből informálja a volt Kalocsavíz Kft. fogyasztóit – azaz bennünket. Ez az egység, mint köztudott, önállóan megszűnt, azonban a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató részeként a mai napig működik.

Így olvadtak össze a szolgáltatók

Mátyus Zoltán elsőként arról beszélt, miért történt anno a kalocsai, kiskőrösi és kiskunhalasi vízszolgáltató cég fúziója. Az elmúlt húsz évben ugyanis 400 hasonló cég működött hazánkban, mígnem 2011-ben megszületett a víziköz-művekről szóló törvény, amely leszabályozta, hogy mekkora lakosságszámhoz, mekkora kell, hogy legyen az adott területen működő, üzemeltető szervezet. Szakmai berkekben ezt a mutatót lakosegyenértéknek hívják. Bács-Kiskun számos vízműve így jutott hasonló sorsra, mint az egykori Kalocsavíz Kft., nevezetesen, hogy egy nagyobb egész részeként folytathatta működését.

Első lépésként a kisebb vízművek – mint például a solti – integrálódtak a Kalocsavíz Kft.-be, illetve a hajósi, keceli és soltvadkerti a Kőrösvíz Kft.-be. Mivel azonban az üzemeltető szervezeteknek el kellett érnie a 150 ezer fős lakosegyenértéket, a három térségi polgármester (a kalocsai, a kiskőrösi és a kiskunhalasi) megállapodtak arról, hogy összeolvadással létrehozzák a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft.-t, amely 54 önkormányzatból állt (55. tulajdonosként a Magyar Állammal). A hivatalos cégbejegyzés 2013-ban történt. Ekkor a három korábbi vízmű ügyvezető igazgatója megmaradt területi ügyvezetői beosztásban, melléjük választottak egy általános ügyvezetőt, Mátyus Zoltán személyében. Mivel azonban a kiskőrösi területi ügyvezető idővel nyugállományba vonult, felmerült a kérdés, hogy maradjon-e a korábbi felállás, vagyis a négy, szinte azonos jogosítvánnyal rendelkező ügyvezetővel működő rendszer, netán az egyéves működés tapasztalataiból kiindulva változtassanak ezen.

Minderről a tavalyi, év végi taggyűlésen született meg a végső döntés, amelynek értelmében, az ország negyven hasonló szervezetének struktúráját követve, egy ügyvezető és két ágazati igazgató fogja kézben tartani az irányítást, főmérnökökkel és szakirányú csoportvezetőkkel kiegészülve.

Először nem mindenki örült, de…

A tulajdonosi kör nem fogadta egyöntetű, kitörő örömmel a lehetőségként felmerült utat, hiszen egy komoly önkormányzati tulajdonosi hányad attól tartott, hogy a struktúraváltás magával hozhatja, hogy a korábbi jogkörök és érdekek esetlegesen sérülhetnek. A múlt decemberi tanácskozáson öntöttek e tekintetben is tiszta vizet a pohárba, amikor megszületett a döntés, hogy a korábbi, keceli székhelyről Kiskunhalasra költözik a társaság (pusztán logisztikai és épület-adottsági érdekeket szem előtt tartva).

Ugyancsak ekkor határoztak arról, hogy a kft. élére, Mátyus Zoltán ügyvezető igazgató kerül, míg a Kalocsavíz Kft. korábbi ügyvezetője, Szigeti Attila az új társaság volt területi ügyvezetője, a jövőben műszaki igazgatóvá válik, munkáját pedig ágazati főmérnökök fogják segíteni, mind a víz, mind a szennyvíz területén – ismertette a döntést a cégvezető.

Kalocsáról Kiskunhalasra?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért Kiskunhalason és miért nem Kiskőrösön, vagy Kalocsán alakította kis székhelyét a cég. Mátyus Zoltán erre is válaszolt. Elárulta, hogy más kalocsai ingatlanokkal egyetemben például a volt DÉMÁSZ-irodaház is szóba került, amikor arról született határozat, hogy hová telepítsék a központot, amely a megfelelő munkakörülmények megteremtése mellett a szükséges dolgozói létszám befogadására és elhelyezésére is alkalmas lehet. A cég azonban az említett kalocsai objektumoktól költséghatékonyabb megoldást keresett, így tették le a voksukat a kiskunhalasi épület mellett, ahová a jövőben néhány kollegának át kell majd járnia (Kalocsáról egészen pontosan hat embernek) dolgozni.

Újabb kérdés, hogy mindebből mit érzékelhetünk majd mi, fogyasztók? A vezetőség reményei és szándéka szerint semmit! A törvényi előírások értelmében ugyanis egy fő, központi ügyfélszolgálati irodát kell működtetnie a szolgáltatónak, amely biztos, hogy Kiskunhalason lesz. Azonban mellette a kalocsai és a kiskőrösi ügyfélszolgálati iroda is megmaradt fiókirodának, ahol a régi rend szerint folynak a mindennapok, és a régi, jól ismert munkatársakkal találkozhatunk.

Solton és Hajóson, Solt-vadkerttel, Kecellel és Jánoshalmával egyetemben ügyfélszolgálati pontok üzemelését említette a vezető.

Mindezen intézkedések – a menedzsment álláspontja szerint – segíteni fogják a szolgáltató költséghatékony működ(tet)ését.

Súlytalanná válunk? Biztos, hogy nem!

Bár logikus és követhető, amit mindeddig felvázolt Mátyus Zoltán szerdai sajtótájékoztatóján, azzal, hogy Szigeti Attila, mint a Kalocsavíz Kft. vezetője, majd az új cég területi ügyvezetője új feladatokat kapott, a központ pedig a korábbi, keceli helyszíntől is messzebb költözik, az is megfogalmazódhat Önben, hogy nem válik-e Kalocsa „súlytalanná” az óriáscégben? Az ügyvezető határozott nemmel válaszol, tekintve, hogy Szigeti Attila az új feladatköréből fakadóan továbbra is kiemelt helyet tudhat magáénak a társaság vezető menedzsmentjében, hiszen Kelebiától Soltig minden település műszaki ügyeinek az első számú gazdája lett. Mi több, a helyetteseként, a teljes terület vízágazati főmérnökeként működő Vékony Béla ugyancsak kalocsai szakember – tette hozzá Mátyus. – Kalocsának eddig is komoly szerep jutott a társaságunkban – folytatta –, hiszen annak felügyelő bizottságát az elmúlt közel másfél évben Simon Zoltán jelenlegi önkormányzati képviselő irányította. Mint elmondta, a városatyával eddig is konstruktív közös munkát tudtak folytatni, és biztos abban, hogy ez akkor sem lesz másképpen, ha kibővül a bizottság, amelynek az elnöke Simon Zoltán marad – nyomatékosította Mátyus Zoltán.

Nem viszik el a markolókat

Kalocsai sajtótájékoztatóján a vízszolgáltató ügyvezetője nyíltan cáfolt néhány itt szárnyra kapott és hozzá is visszajutott rémhírt. Ezek főképp arról szóltak, hogy a kiskunhalasi központ kialakításának eredményeképpen eltűnnek a korábban itt lévő munkagépek, markolók és több mint ötven kilométerről érkezik majd a segítség, ha például újabb csőtörés történik a Zöldfa utcában (amelyre az ottani vezetékek állapotát ismerve, mondhatni, félévente komoly esély van).

– Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy semmi hasonlót nem tervezünk! Nem azért mentünk Kiskunhalasra, hogy minden oda legyen központosítva. Minden olyan eszköz és berendezés, amely a kalocsai és térségi ivóvíz-szolgáltatáshoz szükséges, itt fog maradni helyben – jelentette ki Mátyus Zoltán.

Szóba került a Pataji úti társasház is

A múlt héten az egész város hangos volt attól, hogy egy több mint hetvenlakásos Pataji úti társasház csaknem egy teljes hétig víz nélkül maradt néhány hanyag lakó folyamatos nem fizetésének köszönhetően. Az eset kapcsán a szolgáltató első embere záróakkordként felfedte, hogy jelenleg 6-8 százalékos kintlevőségei vannak a cégnek, ami százmilliós nagyságrendű tétel. Az átalakítást és a rendszer „finomhangolását” követően elkezdődött ezek folyamatos behajtása, amelyet a törvényi előírások szerint, többszöri előzetes felszólítást követően tettek követtek. Ennek „itta a levét” az említett kalocsai társasház. Ugyan ez a probléma múlt csütörtökre megoldódott, a hasonló eset elkerülése végett a vezető szorgalmazta, hogy mielőbb számolják fel az egy lakótömbhöz tartozó egy vízmérőórás rendszert. Ezzel ugyanis biztosítottá válna, hogy a rendesen fizetők lakásaiban akkor is folyjék a víz, amikor a nagy adósságokat felhalmozók lakásaiban elapadnak a csapok.