– A Grősz-per még nagyobb volt, mint a Mindszenty-per, hiszen száznál több vádlottja és 24 mellékpere volt. A Kalocsáról ellopott kötetet Szalai Béla minisztériumi tisztviselő lakásába csempészte be az ÁVH, és ezzel is megpróbálták alátámasztani azt a vádat, miszerint Grősz József és társai értékes egyházi kincseket próbáltak eladni, és az árából összeesküvést akartak szőni a fennálló államrend ellen. A pert követően a könyv a Széchenyi Könyvtárba került. 2013 februárjában az említett tisztviselő fia – szintén Szalai Béla – cikket írt az ősnyomtatvány és a koncepciós perek összefüggéséről, amely a Magyar Nemzet Magazinban jelent meg, és ezután kezdődött a bizonyítási eljárás, amelynek végén visszakaptuk ezt a kincset. Habent sua fata libelli – minden könyvnek megvan a maga sorsa, mondja a latin közmondás, hát ennek a könyvnek nagyon kalandos sorsa volt!

A konferenciát dr. Bábel Balázs érsek és Káldos János, az Országos Széchenyi Könyvtár mb. igazgatója nyitotta meg. Ezt követően előadást tartott dr. Rozsondai Marianne kutatástörténész, aki a szóban forgó könyvek külső jegyeinek – borítás, használatos bélyegzők, jellegzetes iniciálék, időközben keletkezett bejegyzések – ismertetésével villantotta fel a bizonyítási eljárás mozzanatait, amelynek végén kétséget kizáróan kiderült, hogy valóban a Kalocsáról ellopott műről van szó. Őt követte dr. Farkas Gábor Farkas, az OSZK osztályvezetője, aki a kötet származásának és „vándorlásának” történetét tárta fel, keletkezésétől a Patachich Ádám érsek által történő megvásárláson át a fentebb már említett eseményekig. A tárgyhoz kapcsolódóan dr. Lakatos Andor, az Érseki Könyvtár gyűjteményvezetője tartott érdekfeszítő előadást a Grősz-perről.

Ezt követően a konferencia résztvevői és az érdeklődők az Érseki Palotába mentek, ahol dr. Bábel Balázs érsek és Káldos János, az OSZK mb. igazgatója közösen visszahelyezték a másik három kötet mellé az értékes ősnyomtatványt. Az immár ismét négykötetes mű kizárólag Kalocsán található meg így, teljes egészében!

A nap másik eseménye az Érseki Könyvtár időszaki kiállításának megnyitója volt. Szent források, folyók, tavak, tengerek címmel rendezték meg az Érseki Könyvtár munkatársai a Patachich teremben a kiállítást, amely időrendi sorrendben kíséri végig a víznek az emberiség történelmében betöltött szerepét. A tárlatot dr. Bábel Balázs köszöntője után Telkes Róbert, az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

– A víz az emberi testet felépíti, körülveszi, és hat rá – mondta a szakember, aki szintén kronológiai sorrendben tekintette át az egyik legfontosabb őselem történetét. – Mindennapjainkban rá vagyunk utalva és ki vagyunk neki szolgáltatva. Mivel az életünket alapvetően befolyásolja, a tudatunkra is hatást gyakorol. A víz élet és halál, a dolgok eleje és vége, termékenység, születés és újjászületés, ugyanakkor halál, sötétség és káosz.

Telkes Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy bár az űrből földünk a vizek miatt kék bolygónak látszik, de az emberi fogyasztásra alkalmas vízkészlet az összesnek mindössze 3 százaléka, és ennek nagy része hozzáférhetetlen helyen található az Északi- és a Déli-sarkon. Az emberiség nem becsüli eléggé a vizet, bár több helyen és formában próbálják már erre irányítani a figyelmet – ennek egyik bizonyítéka, hogy az ENSZ a víz világnapjának választotta március 22-ét, ezzel is ráirányítva a figyelmet a problémára világszerte. A vízhiány és az abból adódó óriási gondok sajnos egy-két évtizeden belül érezhetőek lesznek; már nemcsak annak az egymilliárd embernek, akik számára ma is gond az élethez szükséges vízmennyiséghez való hozzájutás…

– Az emberiségnek van mit tanulnia, hogy ne bizonyuljon méltatlannak erre az isteni ajándékra – mondta beszéde végén Telkes Róbert, hozzátéve, hogy ez a gyönyörű kiállítás is hozzásegítheti a látogatót ennek az információnak a felismeréséhez.

A tárlókban a könyvtár legértékesebb kódexei, ősnyomtatványai, kötetei láthatóak, fontos tartalommal és csodálatosan szép illusztrációkkal.