Szeptember 20-án, pénteken összegyűltek a régi és a ma aktív kalocsai focisták, szurkolók és a futballt kedvelő tisztségviselők. Találkozójuk helyszínéül ezúttal azonban nem a sportpálya lelátóját, hanem a Viski Károly Múzeumot választották, amely – rendhagyó módon – egy évig ad otthont a „100 éves a kalocsai foci” címet viselő kiállításnak.

 

A megnyitón Markó László, a Kalocsai Múzeumbarátok Körének elnöke trombitaszó kíséretében köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Borbély Gábort, a Kalocsai Futball Club elnökét, hogy nyissa meg a tárlatot. Az elnök elsőként gratulált az olyan kincseket is rejtő gyűjteményhez, mint például az az 1936-os zászló, amely a kalocsaiak első nemzetközi mérkőzéséről szolgál bizonyítékként az utókor számára. (Ahol nem mellesleg 4:2-re vertük a bécsi ellenfelet!) Borbély Gábor a jelenlévőknek elmondta, hogy mennyire fontosnak tartja, hogy „megálljunk és visszanézzünk, emlékezzünk az elődökre”, akik mind tettek a kalocsai labdarúgásért az elmúlt száz esztendőben. Emellett felelevenítette saját, futballista múltjának mozzanatait, és reményét fejezte ki, hogy néhány év múlva a jelenlegi KFC csapatáról (vagy csapatairól) is olyan elismerően szólnak majd, mint ma a hajdani Kalocsai Kinizsiről, a Kalocsai Spartacusról vagy épp a Kalocsai VTSK-ról. Ezek a csapatok ugyanis anno 4-5000 szurkoló előtt rúgták a bőrt a grundon.

 

A kiállítás szakmai bemutatásáért a Kalocsai Sport Egyesület elnöke, Kőszegi Ferenc felelt. A vezető munkássága gyakorlatilag egyidős a KSE-vel, így ki más ismertethette volna hitelt érdemlőbben a tárolók tartalmát, mint éppen ő. Az egyesület elnöke az összejövetelen köszönte meg a segítséget azon focista közösségnek, régi labdarúgóknak, rokonoknak, akik közreműködtek a relikviák és az emlékek összegyűjtésében. Ezután a tárolókba került anyagok számba vétele következett, melyek között találkozhatunk újságcikkekkel, kupákkal, dokumentációkkal, zászlókkal, régi fotókkal. Ezek egytől egyig városunk első sportolóit, focistáit mutatják be a múzeumba látogatók számára. Kőszegi Ferenc ugyanakkor beszédében nyomatékosította, hogy a tárlat éppen attól válik aktuálissá és élővé, hogy nem csak a „dicső múltat” eleveníti fel, hanem nagy hangsúlyt fektet az utánpótlásra is. Ily’ módon az ifjú Méhecskék is büszkén hívhatják be szüleiket a múzeumba, hogy együtt nézzék át a róluk készült fotókat, a róluk írt újságcikkeket – és megismerkedjenek elődeikkel.

A Méhecskék mellett helyet kapott a jelenből a méltán népszerű kispályás foci is – ezen sportág is nagy múlttal büszkélkedik Kalocsán. Városunk ama kevés vidéki település közé tartozik, amely elmondhatja, hogy otthont adott „az egykoron ideiglenesen nálunk állomásozó szovjet alakulat” saját csapatának, amely indult a városi bajnokságban is. Távozásukkor köszönő dokumentumot és csapatképet hagytak a helyieknek, ami igazi unikumnak számít a kiállított relikviák sorában – mondta Kőszegi Ferenc.

A KSE elnökének bemutatója után a kiállítás ötletgazdája, Romsics Imre vette át a szót, aki gyerekkorában homokmégyi focistaként járt szurkolni a kalocsai meccsekre. A múzeumigazgató a teljesség igénye nélkül kiemelt néhány igen fontos tárgyat, például egy 1914-es fekete-fehér fénykép másolatát, melyen első focistáinkat láthatjuk, „Micsi bácsi” zászlait, egy egykori Fradi zászlót, rajta a zöld sasok kézjegyeivel, amelyek városunkban kerültek a lobogóra. Mindezen tárgyak már önmagukban is emlékeket, élményeket elevenítenek fel az idősebb látogatókban, a fiatalabbak számára pedig gondolatébresztő útmutatást nyújthatnak.

Romsics Imre a bemutató végén elmondta, hogy a múzeum és a kiállítás ajtaja mindenki előtt nyitva áll, hisz városunkban több százan kötődnek valamilyen családi, baráti, rokoni szállal, akár személyesen is a futballhoz. Van, aki egykori önmagával találkozik szembe a tárlat fotóin, de régi cimborák, vagy a szomszéd, esetleg egy ismerős arca is visszamosolyoghat a fényképekről. A tárlat üzenete azonban nem merül ki abban, hogy felidézi a „régi szép idők” fociját! A képek, az írások, a zászlók mind-mind magukban hordozzák azt a közösség-kovácsoló erőt, ami napjainkban eltűnni látszik a sportpályákról, pedig ennek újjáélesztése csak rajtunk áll. Hajrá Kalocsa!