Kalocsa város képviselő-testületének tagjai június 26-án, szerdán látogattak Paksra, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. által működtetett Kiégett Kazetták Átmeneti tárolójába, hogy annak működéséről, biztonságáról közvetlen információkat, tapasztalatokat szerezzenek.

A csoportot vezető Török Ferenc polgármester, aki a TEIT elnöki posztját is betölti, a helyszínen annak a véleményének adott hangot: a TEIT-be tömörült önkormányzatok határozott véleménye, hogy a bizalomerősítés, az információáramlás mára olyan szintre jutott, hogy az atomerőmű, az azt kiszolgáló létesítmények működése, a tervezett változások megismerése alapvetően a lakosság biztonságérzetének megőrzése mellett történik. Az atomerőmű részéről mutatkozó teljes nyitottságot, a lakossági kapcsolatok még szorosabbra fűzését segíti az is, hogy a megtekintett Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. paksi telephelyén, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál(KKÁT) szinte minden igényt kielégítő – a szemléltetésben maketteket, terepasztalt, filmvetítést, világító tablókat felvonultató – bemutatóterem működik, az ott dolgozó szakemberek magasan kvalifikáltak.

A városi képviselő-testület tagjai a Duna bal partjáról is jól látható, a paksi atomerőmű üzemi területéhez déli irányból csatlakozó, így Kalocsához közelebb eső KKÁT-t területén látható érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták az előadót. A tároló bejárásának legérdekesebb, a biztonságot tekintve talán legmeggyőzőbb része az volt, amikor azt is bemutatták, hogy a fűtőanyag kazettákat egyenként, függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A csövek betonfalakkal körülvett kamrákban állnak, hogy az megfelelő árnyékolást biztosítson. Egy kamra 450 db tároló-csövet foglal magába. A termelődő maradék hőt a levegő természetes huzathatásán alapuló hűtési rendszer szállítja el. Így elektromos vagy más műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A szűrt hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, ezért az a kazettákkal közvetlenül nem érintkezhet.

A szakemberek a képviselők kérdésére válaszolva arról is beszámoltak, hogy az épület tervezéskor a radiológiai és hűthetőségi szempontok mellett a szeizmikus hatásokra, a talajvíz elleni védelemre is figyeltek. A KKÁT tervezési alapszintjét úgy határozták meg, hogy maximális árvízszint esetén se következhessen be a létesítmény elárasztása. A tároló gyakorlatilag teljesen földrengésbiztos, vészjelző rendszerei az atomerőmű hasonló rendszereihez igazodnak. A KKÁT telephelye is beleesik a paksi atomerőművet övező 3 km-es, repülési szempontból 7000 láb (2133 m) magasságig tiltott légtérbe.

A látogatásból élményekkel hazatérő képviselők a buszról a városháza előtt leszállva egy pillantást vetettek a TEIT iroda monitorára. Ahogy Pakson a KKÁT területén, a háttérsugárzás Kalocsán is normál értéket mutatott, tehát a Duna bal partján is minden rendben van!