Elindult az országgyűlési kampány az LMP részéről is: Kalocsán Makádi Balázsnak kell 500 aláírás ahhoz, hogy április 6-án az ő neve is ott legyen a szavazólapon. A kopogtatócédulát kiváltó módszerrel február elejéig szeretné összegyűjteni a minimális támogatót, és udvariasan jelezte, hogy ehhez aktivisták segítségét is igénybe veszi majd, tehát a kalocsai kapualjakban ők is megjelennek majd ilyen céllal.

– Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozom, egy civil szervezetben. Ezzel együtt és képviselőjelöltként is azt gondolom, hogy az ország jövőjének záloga az, hogy akarunk-e Magyarországon egy olyan iskolai rendszert létrehozni, ami nem mond le a hátrányos helyzetű gyerekekről, hanem egy igazán tudásalapú, szabad iskolát hoz létre – érvelt a közoktatás újragondolása mellett Makádi Balázs, hangsúlyozva, hogy pártja mindenképpen törekszik az iskolalátogatási kötelezettség felső határának emelésére – a mostani 16-ról 18 évre. A képviselőjelölt balti országok példájával szemléltette, hogy mennyire előnyös tud lenni egy jól átgondolt oktatási rendszer, amibe a ma megfigyelhető, tízmilliárdos kivonások helyett inkább többet kellene fektetni: a GDP mintegy 15-20 százalékát. Ezzel hosszú távon egyértelműen az ország felvirágzását prognosztizálja. Most viszont csakis kifogásolható a közoktatás állapota, amit „túlállamosítottnak” és „túlközpontosítottnak” titulált. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerinte egyszerűen nem működik (az ő pedagógusi fizetésére is volt, hogy négy hónapot kellett várni), és a vezetői alkalmatlanok a rendszer fenntartására – mondta Makádi. Ezzel szemben azt szeretnék, ha a helyi közösségek kontrollereje jobban befolyásolná az iskoláik működését.

– Számunkra nem az a tét, hogy melyik oligarcha párt fog kormányozni április 6-a után, hiszen az LMP vállaltan ellenzéki szerepre készül, a következő parlamentben is; nem vagyunk hajlandóak sem a jelenlegi kormánypártokkal, sem az álbaloldali erőkkel koalícióra lépni. Nekünk az a fontos, hogy legyen egy igazi, rendszerkritikus erő és kontroll az országgyűlésben, akármilyen színű is legyen a következő kormány. Az LMP erre kéri a felhatalmazást a választóktól – fogalmazott az LMP-s jelölt, külön kihangsúlyozva, nem kenyerük a kampányban hallható gyűlöletkeltés és az egymás elleni uszítás. Ők inkább fenntartható jövőről, jó oktatási rendszer létrehozásáról és energiabiztonságról beszélnek. Utóbbira külön is kitért, hiszen a méregdrága Paks II. projektet, zöld pártként, egy az egyben elutasítják.

– A paksi bővítés kapcsán két kérdés merül fel, az egyik elvi: akarunk-e Magyarországra atomenergiát? Nekünk erre, az LMP-ben egyértelmű nem a válaszunk, mivel ma már több olyan szakértői anyaggal is találkozhatunk, amelyek egyértelműen leírják, hogy Magyarországról az atomenergia igenis kivezethető – állította, az ELTE szakértői csoportjának „Merre van előre” című tanulmányára hivatkozva. Ebben a munkában azt fejtegették, hogy kb. 2600 milliárd forintba kerülne az atomenergia kiváltása, szemben a paksi bővítés jócskán több mint 3000 milliárdos költségvetésével – legalábbis ennyit mondott az óvatosan becslő LMP-s politikus, hiszen egyes források inkább 3700-4000 milliárdra becsülik a teljes árat. A Makádi Balázs által megjelölt szám „csak” az atomerőmű-építésre az oroszoktól felvett hitel összege.

– A másik kérdés, hogy eladjuk-e az energiafüggetlenségünket, mert az a paktum, amit Orbán Viktor Putyinnal megkötött, pontosan ezt teszi – folytatta. – 70-100 évre eladja az ország gazdasági függetlenségét, egy úgy tűnik, újjáéledő orosz birodalomnak. Ez ellen az LMP minden erővel tiltakozott az országgyűlésben, és tiltakozik helyben is, mivel ez egy olyan politikai kalandorság, amit felelős politikus egyszerűen nem tehetne meg. Ráadásul azokat a szerződéseket, amelyeket Orbán Viktor Putyin elnökkel megkötött, évtizedekre titkosították. 100 évre gazdasági függőségbe kerülünk, és még csak azt sem ismerhetjük meg, hogy milyen feltételek mentén – fogalmazott a kalocsai jelölt, ezen a ponton hozzátéve, hogy az országgyűlési képviselők ugyan betekintést nyerhetnek a titkosított iratokba (az ő részükről Széll Bernadett meg is tette), ám a benne látottakat semmilyen módon nem hozhatják nyilvánosságra.

Makádi Balázs további, de itt már meg nem nevezett szakértői nyilatkozatokra hivatkozva azt is hangsúlyozta, hogy pártja szerint az a kormányzati érv sem állja meg a helyét, amely az új atomerőművel olcsóbb villamos energiát ígér, mivel más országokban ennek épp’ ellenkezője teljesült. Az újonnan épített erőművel máshol kétszeresére duzzadtak a lakossági villanyszámlák. A magyar otthonok helyzetét ráadásul energiahatékonysági szempontból gyászosnak tartja (és amíg ez nem változik, hiábavaló is a mind több áram előállítása), pedig ők minden évben kínáltak alternatívát egy ún. „zöld-beruházási alap” létrehozására, amely évi 100-200 milliárd forint elkülönítésével pár esztendőn belül 30-50 százalékkal javítaná a magyar lakások energiahatékonyságát. A párt sérelmezi, hogy ezzel a 60-70 ezer munkahelyet is teremtő intézkedéssel szemben a kormány egy általuk (is) csak „rezsi-hazugságnak” nevezett intézkedéssorozattal tölti az idejét és költi az adóforintokat.

– Azt látjuk, hogy a rezsicsökkentés nem más, mint a Fidesz 2014-es választási költségvetése – szögezte le álláspontjukat Makádi Balázs.