A kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium hagyományaihoz híven az idei tanévben is megrendezte a Nyílt Nap keretein belül a Városismereti sétát. Ezen a 9-12. évfolyam tanulói indultak hódító útjukra tanáraik kíséretében a város egyes épületeibe. Évről évre olyan helyszínek kapui nyílnak meg a tanulók előtt, amelyek mellett nap mint nap elhaladnak iskolába menet, de belépni még nem tudtak. Ezért aztán mindig nagy várakozás előzi meg a sétát, hogy melyik csapat hová juthat el.

A gyülekező után útnak indultunk tehát az első állomáshelyre. A helyszín ismerős volt, hiszen visszatértünk iskolánk falai közé: a Martinovics utcai épület könyvtárába. Eddig szokványosnak is mondható a nap, mert jártunk már itt néhányszor. Most azonban itt Czár János bácsival találkoztunk. Ettől kezdve aztán valami varázslatos dolog történt velünk: régi idők mesterségei, dédszüleink tovatűnt gyermekkora kelt életre Jani bácsi elbeszéléseiből. Megismertetett velünk néhány népi játékot és mesélt a kalocsai és környékbeli népszokásokról, illetve gyermekkoráról. Nagyon érdekes és igazán elgondolkodtató volt mindannyiunk számára. Köszönjük, Jani bácsi!

A második állomáshelyünk a Porcelánfestő Manufaktúra volt. Többen az osztályból az épülettel találkozunk a buszhoz sietve, de még soha nem jártunk odabent. A kézügyesség és a kreativitás egy másik szép példája tárult elénk, amikor beléptünk a műhelybe. Gyakorlott kezek öntötték formába a „mélység gyémántját”, azaz a porcelánt. Egy előadás keretében hallottunk az üzem történetéről és a kalocsai festésről. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen sok munkafolyamaton megy keresztül a porcelán, mire nagyszüleink, szüleink vitrinjébe kerül. Második alkalommal bizonyosodtunk meg arról, hogy a kézzel készült tárgyaknál semmi nem lehet értékesebb. Élménybeszámolónk sorai között szeretnénk megköszönni a manufaktúra minden dolgozójának, hogy bepillantást engedtek ebbe az egyedülálló munkába.

Anyagi értékek után a lelki értékekről beszélgettünk az utolsó helyszínen, ami a Jezsuita templom volt. Dr. Mészáros István atya várt bennünket. Kalocsa hitéletéről és a templom történetéről kaptunk tájékoztatást. Egy különleges atmoszférájú templomban jártunk a város szívében. Az egyedülálló oltár és Szent István király koponyaereklyéje mindenkit lenyűgözött. Köszönjük Mészáros atyának ezt az érdekes előadást, amelyből beszélgetés kerekedett.

A nap végére bebizonyosodott számunkra, bármerre is jártunk a városban, egyetlen szóval lehetne válaszolni arra, hogy mivel találkoztunk: értékekkel. Értékekkel a régi időkből, értékekkel a szorgos kezek nyomán és értékekkel az ember lelkében. Sok szép élménnyel zárult a séta és közöttük egy érzéssel, amelyet Böjte Csaba soraival tudunk a leghívebben kifejezni:

„Légy kíváncsi magadra! Te egy hihetetlenül értékes mobil vagy. Benned hatalmas értékek vannak, és csak nyomogasd a gombokat, csodálkozzál rá: jé, én ezt is tudom, azt is meg tudom tanulni. Most minden, mindenki azt akarja, hogy figyeljél rá… Én azt akarom, hogy figyeljél önmagadra, és fedezd fel azt a virágot, gyümölcsöt, melyet kis magként beléd is rejtett el a teremtő Isten.”

Mi ezen a három helyszínen jártunk ugyan, de iskolánk nevében szeretnénk megköszönni a többi intézmény összes munkatársának szíves vendéglátásukat: Népművészeti Ház, Paprika Ház, Református templom, Schöffer Múzeum, Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár, Városháza, Tűzoltóság, Viski Károly Múzeum.

Híd osztály és Szakács Erzsébet osztályfőnök