Égi áldásból rendesen kijutott eddig 2015-ben. Bár a mondás úgy tartja, hogy a „májusi eső aranyat ér”, csak akkor teljes az igazság, ha nem özönvízszerűen zúdul a nyakunkba az „arany” és nem tyúktojás nagyságú jégdarabok kísérik. Ellenben Kalocsán és környékén az utóbbi időben az utóbbi volt a jellemző. Hogy mindez milyen hatással volt a határra, arról a legszakavatottabbat kérdeztük.

„Esőkirály” lecsapott

Nagy Attila kalocsai falugazdász arról számolt be, hogy nemrég elemezték a Kalocsa környéki csapadékviszonyokat, amely igen meglepő mutatókat produkált. Idén januárban ugyanis 70 milliméter, májusban pedig 75 milliméter eső esett, ami nem elhanyagolható mennyiségű csapadék, főképp ha az elmúlt hat hónap összességét nézzük. Ez idáig ugyanis 2015-ben körülbelül 200 milliméter csapadék hullott, ami tavaly, ugyanennyi idő alatt 60 milliméter volt.

– A nagy mennyiségű csapadék jelentősen befolyásolta az őszi vetési, illetve az idei tavaszi munkákat. Komoly felületeket öntött el ugyanis a belvíz, ami önmagában is elég nagy baj. A gondot tetézte, hogy az alacsonyabb fekvésű területeken ez a víz a vetési időszakban is megmaradt, így sok esetben a szóban forgó kisebb-nagyobb foltokat nem lehetett bevetni, sőt, akadtak területek, amelyek táblaszinten parlagon maradtak – vázolta az előzményeket a szakember, hozzátéve, hogy ezen területek gyommentesítéséről a víz visszahúzódása után kell gondoskodnia a gazdáknak.

Majd’ 27 ezer hektáron vetettek

– A nehézségek ellenére befejeződtek a tavaszi vetések – folytatta a Falugazdász Iroda vezetője. – Összesen 26500 hektárt vetettek be Kalocsa környékén. Ebből a tavaszi gabonafélék 13700 hektárt tettek ki, beleértve a tavaszi búzát, tavaszi árpát, zabot és a kukoricát, amely az egyik főnövény a térségben. Kalocsa környékén jellemző a hibridkukorica vetőmagtermesztés is, amely a korábbi évekhez képest azonban jelentősen visszaszorult. Ebből mintegy ötven hektár került a földbe, míg szójából 1500 hektárt vetettek. A növekedés ez esetben várható volt, mivel az új támogatási rendszer egyik főnövényéről beszélünk. Környékünkön ezt már régóta termelik, és elmondható, hogy vannak évtizedes rutinnal rendelkező gazdáink. Napraforgó 8000 hektáron került a talajba, míg zöldségfélékből közel 2500 hektár. Ezekből legnépszerűbb a csemegekukorica és a zöldborsó – részletezte Nagy Attila.

Spenótvágással indult a betakarítás

Mindeközben egyes táblákon már megkezdődtek a betakarítások is, bár a kampánymunka java majd június második felében jön. Fajsz környékén viszont már befejeződött a spenót vágása, amelyet várhatóan (mintegy 3000 hektáron) a repce betakarítása fog követni, majd az őszi árpán, őszi búzán és a csemegekukoricán, illetve a zöldborsón lesz a sor.

Jégből is többször kijutott

Az időjárási viszontagságok sajnos nem múlnak el nyomtalanul. A kalocsai falugazdász elmondása szerint a termésátlagok bizonyosan csökkenni fognak. Emlékeztet, hogy az utóbbi időben két alkalommal volt a környéken jégkár. Első ízben szűk másfél hónappal ezelőtt Bakodpuszta-Szakmár-Újtelek vonalában zúdult jég a határra. Ezt követően több termelő is jelezte, hogy le kellett kaszálnia az őszi árpáját, de olyan is előfordult, hogy a frissen kibújt vetéseket újra kellett vetni. Két héttel ezelőtt Uszód és Kisfoktő környékéről jeleztek komolyabb jégkárt. Csak bízni lehet abban, hogy az
„égi áldás” – legalábbis ilyen minőségben és mennyiségben – a jövőben elkerüli a térséget, vagy legalább kegyesebb lesz hozzá!