A hét egyik napján gyermekzsivajtól hangos a dunapataji óvoda tornaterme késő délután is: a legkisebbek, még nem óvodás korú gyermekek játékos hangjai és szüleik énekei, mondókáik töltik meg a nagy termet. Kihallatszik a tornateremből a jól ismert gyermekének is: „Kőketánc, kőketánc, kikerekítem, bekerekítem, kőketánc...” Mint megtudtam, minden alkalommal ezzel a népdallal kezdik el a gyermekfoglalkozásokat, amit Kerekítőnek neveznek. Erről kérdeztem Vácz Péternét, a kalocsai katolikus óvoda óvodapedagógusát, foglalkozásvezetőt.

– A Kerekítő foglalkozások megálmodója Kovács Judit drámapedagógus, aki több évvel ezelőtt egy országos hálózatot alakított ki. A néhány hónapos kicsiktől kezdve három éves korig vehetnek részt különböző fejlesztő foglalkozásokon a gyerekek. Az úgynevezett Bábos Tornán már óvodás korúak is vannak, illetve Kerekítő Tippentő néven táncos foglalkozásokat is tartanak. Dunapatajon az úgynevezett Mondókás Móka van a piciknek, azoknak a gyermekeknek, akik már tudnak ülni. A foglalkozásokra a már járni tanuló korosztályig bezárólag hozzák el a gyermekeket a szülők. Ezen a foglalkozáson mondókák, énekek, ringatók és ölbeli játékok adják a fő tevékenységet – mondja az óvodapedagógus. – A már járni tudó kisgyermekeket a Bábos Tornára is várom, ami már egy mozgékonyabb foglalkozás – sok futással és labdázással. A Kerekítő foglalkozások nagyon jók arra, hogy kapcsolatok alakuljanak ki a kisgyermekek között. Ez megkönnyíti például az óvodába és a bölcsődébe való beszoktatást is. A Kerekítő név egyébként arra utal, hogy kerek a világ és mi is kerekítsük kerekre mosolygással, kacagással a világot. Ez a szó utal az anya és gyermek kapcsolat tökéletességére, kerekségére is. A szót Kovács Judit Kányádi Sándor Kerekítő című versében látta először, onnan kölcsönözte a foglalkozás nevének.

Vácz Péternétől megtudtuk még, hogy a foglalkozásokon a játék örömén van a hangsúly az anyukával, az apukával, illetve a nagyszülőkkel. E játékok nagyon sokoldalúan fejlesztik a gyerekek különböző képességeit: a mozgást, a beszédet, a beszéd megindulását, a mozgás összerendezettségét, a figyelmet, a zenei hallást, illetve az egész személyiséget. Nagyon fontos szempont, hogy a gyerekek beleszoknak egy gyermektársaságba a foglalkozásokon, és nem csak felnőttek veszik körül őket, mint a legtöbb esetben otthon. Ez a társas együttlét egyúttal türelemre is nevel, valamint az egymásra való odafigyelésre, pl. arra, hogy kölcsön kell adni egymásnak a játékokat.

– A foglalkozásokon minden mozgást mondóka és ének kísér, ezeket a mondókákat és énekeket a magyar népi mondókák, ölbeli játékok és népdalok közül válogatjuk, ugyanis ezek a hagyományos, ősi magyar mondókák és énekek felelnek meg a legjobban a kisgyermekek személyiségének és nagyon jól lehet a fejlesztésben is használni őket. Dunapa-tajra úgy kerültem, hogy már több dunapataji anyuka átjárt Kalocsára a foglalkozásaimra. Miskei lakos révén már ismertem az egyik szülőt, dr. Csörgő Erikát, aki felmérte a dunapataji szülői igényeket. Miután több, még nem óvodás korú kisgyermek is van a községben, ezért meghívott Patajra és így már jópár hónapja tartok foglalkozást a piciknek – mondta zárásul az óvodapedagógus.