Hagyományaink emlékeztetnek gyökereinkre, őseink kultúrájára, a hozzájuk való kötődéssel fennmaradnak és hitelesen tudjuk továbbadni az utánunk következő nemzedékeknek. Mint ahogy Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes szépen és igazoltan megfogalmazta: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”

Egy-egy ilyen megélés lehet egy táncház találkozó vagy verseny is, ahol szakértő szemek mérik és értékelik, egyben tanácsokkal is ellátják a táncosokat. Egy ilyen megméretés volt a nyár utolsó hétvégéjén a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség és a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület által Szekszárdon rendezett Dél-dunántúli Hagyományőrző Szólótáncverseny, melyre négy megye huszonkét településéről huszonhárom együttes szólótáncosa és táncospárja nevezett, mintegy százhúszan közel hatvan produkciót adtak elő.

Közöttük volt a Hőgyészi Székelykör Bokréta Néptánccsoportja színeiben nevező táncospár, a varsádi Andrási Tekla és az ordasi Szabó Zsolt, akik bukovinai csárdást és silladrit adtak elő. Táncuk hitelességével, könnyedségével, mosolyukkal, egyszóval teljes előadásukkal elvarázsolták a négy fős neves zsűrit, annyira, hogy táncaikra a legjobb, azaz Kiemelt Arany minősítést kaptak, emellett még a Pörbölyi Hagyományőrző Egyesület és a Paksi Német Nemzetiségű Hagyományőrző Egyesület ajándékcsomagját is.

Mindkettejük élete régóra összefonódik a népi tánccal. Zsolt egyészen kis korától a Géderlaki Hagyományőrző Népi Együttesben táncol. Az géderlaki együttes akkori koreográfusa Herczeg Gábor volt, aki ugyanakkor a hőgyészi együttesben is tanított, és 2017 márciusában egy budapesti néptánctalálkozóra elvitte Zsoltot, pótolni a hőgyészi megfogyatkozott „legénységet”. A fellépés a hőgyésziekkel olyan jól sikerült, hogy e fellépéstől Zsolt tagja lett a hőgyészi együttesnek is. De talán Tekla szép kék szemének is volt némi szerepe ebben, hiszen 2017 nyara óta már együtt táncolnak, és még ezen a nyáron egy bukovinai fesztivál után a magánéletükben is egy pár lettek.

Mindkét fiatalt a munka és a tanulás elszólította otthonról, Zsolt harmadéves Gödöllőn, a Szent István Egyetemen, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöknek tanul, Tekla jelenleg Budapesten az IBM-nél dolgozik asszisztensként. A munka és tanulás mellett mindkét fiatal életében nagyon fontos a népi értékek, hagyományok őrzése, a népi tánc minél autentikusabb elsajátítása és bemutatása. A géderlaki, hőgyészi együttesek mellett idén augusztus elejétől csatlakoztak a Kalocsai Hagyományőrző Egyesülethez is.

– Különösen értékes ez az elismerés nekünk, hiszen erős mezőnyben kitűnő táncosok között indultunk, s nagyon jólesett, hogy a neves szakmai zsűri nagyon megdicsért bennünket – mondják örömmel. Minősítőn eddig csak a hőgyészi tánccsoporttal vettek részt, mely eddig már többszörösen kapott „Arany” minősítést. Párosban 2018-ban érték el az első nagyobb sikert, a Sebestyén „Bada” Ferenc szólótánc versenyen kategóriájukban elsők lettek, így megkapták a verseny névadójáról elnevezett díjat is.

Az is elárulták, a vírushelyzet miatt az idei tavasz és nyár fellépések nélkül zajlott, ez a szólótánc-verseny volt az első idén, hogy színpadra léphettek. De a szeptember vége még tartogat egy fellépést a fiatal táncosoknak, a Hőgyészi Székelykör Bokréta tánccsoportjával Kapolcson, egy „völgyhétvégén” lépnek majd fel.

V.E.