Már a szervezés időszakában tudni lehetett, hogy a 2014-es, sorrendben a tízedik újévi operett gála nagy sikernek ígérkezik. A jegyek elkeltek, a program és a sztárvendég személye garancia volt arra, hogy nagyszerű élményben lesz része a közönségnek. Azután – napokkal az előadás előtt – kiderült, hogy helyszínváltozásra van szükség, mert a Városi Sportcsarnokban mégsem lehet megrendezni a műsort.

A direktornak ekkor valószínűleg ősz hajszálai keletkeztek, hiszen van ő már annyira kalocsai, hogy tudta: nincs más olyan terem a városban, amely kb. nyolcszáz néző befogadására alkalmas.

A kényszer szülte a megoldást, a Szent István Gimnázium dísztermét, ahová végül is „hazaérkezett” a tíz évvel ezelőtt innen elindult gálaműsor. Sok izgalom után, január 17-én, délután fél ötkor és este fél nyolckor, két előadásban mégiscsak sor került a jubileumi gálaestre.

Az előadás nemcsak a művészeknek, a közönségnek is dicsőségére vált: a teljesen más beosztású nézőtérre nem lehetett a sportcsarnokban kialakított sor- és székszámozást alkalmazni, mégis kisebb – és érthető – morcoskodás mellett mindenki türelmesen megvárta, hogy bejusson a műsorra, ahol aztán következetesen vörösre tapsolta a tenyerét. Pedig este már háromnegyed 7 körül sorban álltak – mely sor szépen gyarapodott azután fél nyolcig – a Szent István Gimnázium épülete előtt…

Horgonyi-Szabó Árpád színházigazgató meleg szavakkal köszöntötte a nézőket a jubileumi előadás előtt, megköszönve bizalmukat, türelmüket, és nagyon-nagyon boldog újévet kívánva nemcsak a jelenlévőknek, hanem az egész – általa fantasztikusnak nevezett – kalocsai közönségnek. Jókívánságaihoz csatlakozott Török Ferenc polgármester is, aki a köszöntőjében „magyar hungarikumnak” nevezte az operettet, amely Kalocsán meggyökerezve közösségformáló erőnek bizonyult, hiszen tömegeket vonz minden alkalommal. Elismerően szólt a műsor színvonaláról, és örömmel üdvözölte a kalocsai táncosok közreműködését.

Ugyanis a gálaest a Kalocsai Hagyományőrző Néptánc Együttessel (a talpalávalót Sztankovics Marianna és zenekara játszotta) indult, majd a Pesti Magyar Operettszínpad művészeivel és a sztárvendégként üdvözölt Oszvald Marikával folytatódott.

Pazar ruhák, színpompás háttér és a legismertebb operettek örökzöld dallamai gyönyörködtették a nézőket, akik nem fukarkodtak az elismeréssel: vastapssal, zajos tetszésnyilvánítással biztosították szeretetükről a szereplőket.

Úgy illik, hogy jelképesen kalapot emeljünk a fellépők előtt: a kétszer bőven kétórás előadást teljes szívvel, lelkesedéssel, tudásuk legjavát nyújtva énekelték, táncolták végig, kivételes élményt szerezve a műfaj kedvelőinek. Oszvald Marika körül lángolt és izzott a színpad, szó szerint az ujja köré csavarta a nézőket. Örömmel üdvözöltük a mi kedves kalocsai primadonnánkat, Mádi Piroskát, és láttuk viszont a gálák másik visszatérő kedvencét, Köllő Babettet. Göth Péter, Egyházi Géza, Káldi Kiss András és Pomlényi Péter rabul ejtette elsősorban a női szíveket, de mindkét nembeliek fülét gyönyörködtették. Ha kellett, bűvöltek, ha kellett, nevettettek, élmény volt minden általuk előadott dal.

Összesen negyven melódia csendült fel az est során, és az énekesek csak akkor jutottak levegőhöz, amikor a Szarka Zsolt vezette tánckar vette át a hatalmat a színpadon.

Ami még kivételessé tette az estét, az az operettszínpad zenekara volt, külön kiemelve a vezetőt és karmestert: Bíró Pétert, aki fáradhatatlanul, kedves humorral és saját játékával is hozzájárult a műsor sikeréhez.

Az est háziasszonya, mint minden évben, Füstös Éva volt.

Az operett ezen az estén újra bebizonyította, hogy igény van rá. Sokan fanyalogva tekintenek a jelenségre, pedig része a színvonalas szórakoztatásnak, és tagadhatatlanul jelen van a magyar kultúrában. Kedves primadonnák, szubrettek, naivák, bonvivánok és táncos-komikusok: a kalocsai közönség köszöni a szép estét, és viszontlátásra 2015 januárjában, a 11. újévi operett gálán!