A II. világháború kétségtelenül legnagyobb szégyenfoltja a holocaust, de emlékévvel, majd egy könyv megjelenésével és az abból született grafikák kiállításával az elmúlt időszakban méltón megemlékeztek a hajósiak az üldözött és meggyilkolt svábok tömegeiről is. A kisvárosban gyakorlatilag ma sem él olyan személy, akinek a családját ne érintették volna a kényszersorozások, majd a világégést követő kitelepítések és a malenkij robot, amelyet a legtöbben nem is élték túl, idézte fel Schőn Mária. A Könnyek népe című, e témában született könyv egyik szerzője a kötet történeteiből készült Szalai Sándor-grafikák múlt szerdai kiállításmegnyitóján szemtanúként beszélt a sváb katasztrófáról.

– Szerintem nincs olyan hajósi család, akit ne érintettek volna ezek az események. Csodák viszont előfordulnak: az én családomból szerencsére senki nem halt meg – hozta fel Schőn Mária a megnyitón, ahol viszont a beszédek sorában többször is szót kapva mesélt a rémtörténetekből.

Felidézte egy szerelmét a malenkij robotra elkísérő lány történetét, vagy azt, amikor németellenes hordák az utcát járva skandálták, hogy meg kell halniuk a német származásúaknak. Kislányként kénytelen volt végignézni otthona kifosztását és sorstársainak gyászát, az orosz földön örökre eltűnt rokonaik miatt.

A háború utáni Magyarországot megszálló Vörös Hadsereg a kollektív bűnösséget hirdetve tette pokollá a német származásúak életét, akiket duplán érintett a háború idején terjedő terror. A világégés alatt az SS kényszertoborzása miatt veszítették el az övéiket, utána pedig az életben maradottakat tizedelte az oroszok vezérelte kitelepítési hullám és a malenkij (oroszul kb.: „kis munka”) robot. Országos szinten százezreket vittek el, köztük hatszáz hajósit, akik közül legkevesebb négyszázan haltak meg a háborút követő oroszországi újjáépítési munkák során.

Az eltűntek és halottak történetét bemutató Könnyek népe című könyv a hajósi Schőn Mária és a Kecskeméti Katona József Múzeum főmuzeológusa, dr. Bereznai Zsuzsanna közös alkotása, számtalan, túlélő szemtanúkkal készült interjú nyomán, 14 fejezetben írták meg a történeteket, amelyek megihlették a grafikus Szalai Sándort. A képzőművész összesen 82 grafikát készített a kötetben olvasottak nyomán; ezt a képsorozatot állították ki a Nicolas Schöffer Gyűjtemény különtermében, „A hajósi sváb parasztság sorsa 1938–1954 között, a malenkij robot lokális eseményei alapján” címmel. A tárlat a Német Önkormányzat Kalocsa szervezésében jött létre és február 2-ig látható, hétköznapokon, 8-16 óráig.

Schőn Máriával szívbe markoló interjút készítettünk a megnyitón. A beszélgetést a jövő heti lapszámunkban olvashatja.