A Kalocsai Sárköz történelme szempontjából kiemelkedő fontosságú könyvet mutattak be február 22-én a Viski Károly Múzeum előadótermében az e vidékkel foglalkozó szakemberek és a honfoglalás korára nyitott közönség előtt. Az 580 oldalas könyv Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleleteit feldolgozó sorozatnak jubileumi, tizedik kötete. Terjedelmében, kivitelében is tekintélyt parancsoló munka, nem beszélve a tartalmáról, ami alapos tudományossággal mutatja be az olvasó számára ezer évvel ezelőtt élt eleink, a honfoglaló magyarok megmaradt és eddig felszínre került tárgyi hagyatékát.

A kötet teljes címe: A Duna-Tisza közének honfoglalás és kora Árpád-kori temetői, sír- és kincsleletei I. – A Kalocsai Sárköz a 10-11. században. Ez tulajdonképpen a megjelölt korszak története a régészeti hagyatékon keresztül bemutatva – ahogy Gallina Zsolt régész fogalmazott a kötet bemutatóján. Az ilyen nagy, monografikus feldolgozásokat a tudományos szakma korpusznak nevezi, ez tehát a Kalocsai Sárköz régészeti korpusza.

A könyvbemutatón Romsics Imre múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta azokat a szakembereket, akik ezt a jelentős munkát alkották.

A könyvsorozat szerkesztői: dr. Révész László, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezetője, a magyar honfoglalás kori régészet egyik legjobb szakértője, valamint prof. dr. Kovács László címzetes egyetemi tanár, a MTA BTK Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese, aki betegsége miatt nem tudott részt venni a bemutatón. A kötet két szerzője Gallina Zsolt és Varga Sándor régészek voltak.

Révész László beszédében a magyar honfoglalás kori régészet kutatásáról, a régészeti munka szépségeiről és viszontagságairól beszélt. A régészek a múlt mozaikkockáiból, töredékeiből próbálják a hajdani mindennapok valamiféle vázlatát összeállítani. Dienes István magyar régész, László Gyula kiváló tanítványa, ismerte fel, hogy a meglévő eredményeket, a feltárt töredékeket minél részletesebben be kell mutatni, és kezdeményezte a honfoglalás kori gyűjtemény, vagy más néven leletkorpusz sorozat megjelentetését. 1994-ben dr. Révész László és dr. Kovács László sorozatszerkesztők kapták az Akadémiától a megbízást, hogy ezt a sorozatot megszervezzék és sikerre vigyék.

A sorozatnak nagyon fontos mérföldköve a Kalocsai Sárköz a 10-11. században című kötete, ami dr. Révész László szerint egyúttal a sorozat legnívósabb darabja, ugyanis a leletek hagyományos elemzése mellett a legújabb természettudományos vizsgálati módszerek is helyet kaptak a kötetben: genetikai, anyagszerkezeti és embertani vizsgálatok.

A jelenlegi tempóval 10-12 év múlva a teljes Kárpát-medence ismert honfoglalás-kori leletanyaga fel lesz dolgozva – fogalmazott dr. Révész László a könyvsorozat várható folytatásáról.

Gallina Zsolt régész kezdésként felelevenítette azt a személyes történetet, amikor 1996-ban terepbejárás közben Homokmé-gyen egy csontváz, s rajta egy honfoglalás kori karperec került elő. Ezután Romsics Imre és a kalocsai Viski Károly Múzeum segítségével több éves ásatás-sorozat indult. A jó eredmények láttán 2005-ben született meg a korpusz kötet ötlete, amit később a teljes Kalocsai Sárköz területére szélesítettek ki, majd a munka során több embert is bevontak a könyv elkészítésébe.

Különleges, egyúttal fontos fejezete a kötetnek a Kalocsai Sárköz természeti és történeti földrajzi leírása, mivel a természeti meghatározottság, a víz, a vízhálózat jelenléte döntő volt a megtelepedés szempontjából e vidéken – hangsúlyozta Gallina Zsolt.

Varga Sándor régész elmondta, hogy 16 régészeti lelőhely elemzése történt meg a kötetben. További két lelőhely feltárása a könyv kézirata összeállításakor még zajlott – ebből az egyik éppen Kalocsán, a székesegyház területén. A lelőhelyek közül a régész kettőt emelt ki, mindkettő Homokmégyhez köthető. Az egyik Homokmégy-Halom, a honfoglaláskor legismertebb temetője, mivel innen került elő egyik legbecsesebb honfoglalás-kori leletünk, egy rovásfeliratos csontlemez. A másik nagyon fontos honfoglalás-kori temető a Homokmégy-székesi temető, amelynek bemutatása adja a kötet gerincét.

A régész szerint is a többi kötethez képest a modern természettudományos vizsgálatok jelentős szerepet kaptak e könyvben: például a fémbevonatok, a textilmaradványok vizsgálata, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy minél teljesebb információt adjanak elődeink megmaradt tárgyairól.

E bemutató alkalmával került sor Romsics Imre A Kalocsai Sárköz települései a XI-XVII. században című, a korpuszt kísérő könyvének hivatalos bemutatójára is. A Kalocsai Sárköz korpusza tartalmazza e könyv fő mondanivalóját, azonban attól jóval bővebb, és egészen a török megszállás végéig mutatja be e táj településtörténetét. Ezt a könyvet a tavalyi múzeumok éjszakáján foghatta kézbe a közönség, és lapunkban már részletesen beszámoltunk róla. E könyv megírására Révész László sarkallta Romsics Imrét, és a kötet a Kalocsai Sárköz történelme szempontjából több nagyon fontos megállapítást tartalmaz.

A könyvben számos nagyméretű, színes térkép kapott helyet, amivel a leírásokat jól szemléltetik. Az utolsó fejezetben a honfoglalók ezer éves hagyatékai precíz, tudományos ábrákon, rajzokon és fényképeken jelennek meg.

Olyan kötet, amit elő lehet venni, erre lehet alapozni és természetesen ki lehet egészíteni, ha valami a mostani tudásunkhoz képest változik – mondta összefoglalásként Varga Sándor régész.

A most megjelent kötethez kapcsolódóan, a szerzők közreműködésével előadássorozatot indítanak szeptembertől kezdődően a Viski Károly Múzeumban, ahol tema-tikusan mutatják be e vidék honfoglalás korát az érdeklődő közönségnek.

(Képünkön a könyv szerzői, szerkesztői balról jobbra: Varga Sándor, Gallina Zsolt, dr. Révész László és Romsics Imre.)