Ezzel a figyelemre méltó címmel tartott előadást Szabóki László vegyi-gépész mérnök a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár Tudásklub néven futó ismeretterjesztő sorozatának március 14-i rendezvényén.

Szabóki László a Föld, illetve Magyarország energia helyzetére vonatkozó adatokkal vezette be mondanivalóját. Közismert, hogy jelenleg világszerte a kőolaj származékok jelentik a fő energiaforrást. Eddig a készletek körülbelül negyedrésze lett feltárva, és még hatalmas lelőhelyek vannak az USA-ban, Kanadában, Ázsiában – közelebbről Ukrajnában és hazánkban is találhatók a föld mélyén több évtizedre elegendő energiát biztosító források. Véleménye szerint összességében akár évszázadokra is elegendő energia áll rendelkezésünkre, csak az eloszlás igen egyenlőtlen, és az energiaárak meghatározása által a nagyhatalmak irányíthatják a világgazdaságot.

Az előadó beszélt a többi energiaforrásról: a nukleáris-, víz, szélenergia felhasználási lehetőségeiről, és érintette az egyes energiaformák alkalmazásának a környezetünkre gyakorolt hatását is. Érdekességként bemutatta a még csak tervek szintjén létező fúziós atomerőmű működési elvét is, megjegyezve, hogy az tulajdonképpen a Nap tevékenységét modellezi: hidrogénatomok egyesülése mellett héliumatomok jönnek létre, melyek egy speciális mágneses térben mozognak. Ilyen erőmű szerinte 30-40 év múlva létesülhet.

A „civil kíváncsiságot” a rendezvénysorozat állandó házigazdája, Vörös András képviselte. Közreműködésével egyre jobban körvonalazódtak a háztartások működése szempontjából valóban zsebre menő kérdésre adható válaszok: hogyan, mivel fűtsünk? Mivel tehetjük gazdaságosabbá a lakás energiafelhasználását? Milyen eszközökkel járulhatunk hozzá biztonságunk fokozásához?

Szabóki László elmondta, hogy a falak és a nyílászárók szigetelésével valóban sokat tehetünk a fűtésköltségek csökkentéséért, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a levegő páratartalmára gyakorolt hatásukat sem. Előfordul ugyanis, hogy a túlságosan jól záródó ajtók-ablakok miatt penészedni kezd a fal, nincs ugyanis megfelelő szellőzés. A jelenség ellenszere létezik: a nyílászáró keretébe illeszthető levegőcserélő elem beépítésével ki lehet küszöbölni az említett kellemetlenséget. Az előadó megjegyezte: az igazi megoldás a meglévő ingatlanok tömeges méretekben alkalmazott korszerűsítése volna, és ebbe be kellene vonni – támogatások biztosítása mellett – a családi házakat is.

Szabóki László ismertette a kapható és leggyakrabban használt fűtési rendszerek előnyeit, hátrányait, gazdaságosságát, és kitért a legújabb vívmányokra: a minimális energia felhasználásával működtethető passzív-, és az ezen is túlmutató, már energiát előállító aktív házakat is bemutatta. E két utóbbi előadása szerint a leggazdaságosabb és a legegészségesebb megoldás, mely a környezetünk kímélése szempontjából is kedvező. Ami miatt mégis még sokára fognak elterjedni, az a bekerülési költségük.

Amint a hallgatóság soraiból többen is megjegyezték: külföldi útjukon sokfelé tapasztalták a napelemek/napkollektorok gyakori alkalmazását, szélerőművek elhelyezését, ami itthon nemigen tapasztalható – ehhez az előadó hozzáfűzte, hogy a gazdaságosság és ésszerűség nem mindig a fő szempont, egyéb hatalmi és üzleti érdekek is részt vesznek a folyamatok irányításában…

Tanulságos este volt. Szabóki László kiosztott a hallgatóságnak két rajzot is: egyiken a nyomatékosan ajánlott kondenzációs kazán, a másikon az igen előnyös hőszivattyú-rendszer működését tanulmányozhattuk. Figyelmünkbe ajánlott egy szénmonoxidjelző készüléket is, melynek használatával elkerülhetőek lennének az elavult, a megfelelő – szakember által végzett – ellenőrzés nélkül működő készülékek okozta tragédiák.