Múlt pénteken egy egész belvárosi parkolót zárattak le a Kormányváltók, hogy megtartsák kalocsai kampányzáró rendezvényüket. A helyi jelölt, Niedermüller Péter meghívására Bárándy Gergely, Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc érkezett a városba. Volt humorista is, de a nap poénját Kuncze mondta. Niedermüller a félelemkeltésről beszélt, Gyurcsány pedig arra biztatta a szimpatizánsokat, hogy akarjanak győzni, ha új Magyarországot akarnak.

Kuncze Gábortól joggal számított arra a közönség, hogy vitriolosabb és viccesebb lesz. A Pest megye 8-as számú választókerületében az ellenzéki összefogás színeiben induló politikus véleménye az, hogy még mindig van egy „kiismerhetetlen tömeg” – nemcsak Kalocsán, hanem országosan is. Szerinte a változás és egyben a sikerük záloga az, hogy ők egyáltalán „meg-mozdulnak-e, és ha igen, akkor milyen irányba”, ugyanis nem más, hanem ez fogja eldönteni a választásokat. Az egykori belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy bizonyossággal nem lehet következtetni a választók politikai hovatartozására, mert az emberek nem merik elmondani a véleményüket, és a fentebb írt tömeg nem áll szóba a közvélemény-kutatókkal sem. Kunczénak viszont meggyőződése, hogy ezek a néma százezrek a választáson meg fognak jelenni. Az olyan rendezvényekkel pedig, mint a kalocsai, nekik kívánnak üzenni.

„Hagyjon otthon még egy embert!”

Kuncze Gábor kalocsai beszéde arra épült, hogy sugallta: a kormányeredmények nem annyira szépek, mint ahogy azt láttatni akarják. Ezt abból vezette le, hogy Orbán Viktor nemrég átadta azt a szlovák–magyar gázvezetéket, ami még kész sincs. Kritizálta a forgalomba állított 4-es metró kialakításának körülményeit is, amelyben szerinte inkább voltak elvitathatatlan érdemei egykori párttársának, Budapest korábbi főpolgármesterének, Demszky Gábornak, mint az utóbbi hetekben „több km nemzeti színű szalagot összeszabdaló” Orbán Viktornak, vagy Tarlós Istvánnak. Kuncze felemlegetett egy neki tett javaslatot is: valaki azt mondta, hogy ha már el sem készült gázvezetékeket át lehet adni, akkor „ma Gyurcsány Ferenccel adják át a kalocsai metrót”.

Szóba hozta persze az ellenzéki kampányrendezvények kedvenc témáját, a rezsicsökkentést is, amelyről csak annyit kérdezett: valóban kevesebb? „Össze-hasonlították már a 2010-es gázszámlájukat a maival?” Kuncze élesen bírálta a napjainkra átalakult politikai hozzáállást, amit a Fidesznek tulajdonít: „régen az volt, hogy aki nincs velünk, az ellenünk. Ma az van, hogy aki nincs velünk, az nincs! Aki pedig nincs a brancsban, az fél!”

– A pedagógus például nem mer eljönni egy ilyen rendezvényre, mert ha lefotózzák, meglátják, kirúghatják – mondta neki mesélt történetekre hivatkozva Kuncze Gábor, aztán azt fejtegette, hogy ez meglátása szerint hova vezet. – A cél éppen az, hogy féljünk. És ha félünk, ők nyertek. De gondoljanak bele: a szavazófülkében egy mozdulattal megválthatják maguknak a következő, félelemmentes négy évet. Ha most is a helyükön hagyjuk őket, akkor nem mondhatjuk azt, hogy elvették tőlünk a demokráciát, mert mi magunk mondtunk le a demokráciáról. És Európa joggal mondja majd, hogy ti akartátok – vizionálta az esetleges következményeket, például uniós forrásmegvonásokat, vagy a leszakadást a politikus, majd a hallgatóság legnagyobb derültségére kiforgatta a Fidesz egykori szlogenjét: „a jobboldali szomszédot dumálják rá, hogy hagyjon otthon még egy embert!”

„Új Magyarországot akarunk!”

Az egykori belügyminisztert Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció egyik alelnöke, a kalocsai választókerület országgyűlési képviselőjelöltje váltotta a színpadon. A politikus a közvélemény-kutatások számait elemezgette, és továbbfűzte azt a gondolatot, hogy a hétvégén urnákhoz járulók közül sokak preferenciáját nem is ismerhetjük, de ő úgy látja, „többen akarják leváltani a kormányt, mint ahányan megtartani”. Niedermüller a Kormányváltó összefogás nevében kijelentette: „nem akarjuk, hogy Magyarország a szociális temetések és az elvándorló fiatalok országa legyen”. Anélkül, hogy konkrétan nevén nevezte volna a „gyereket” arról is szólt, hogy hazánkban erősödtek a neofasiszták, és joggal lehet tartani a diktatúraépítéstől. Ő is megpendítette, hogy találkozott olyanokkal, akik félnek, és például mentek volna a rendezvényükre, ám tartanak a retorzióktól. A DK-alelnök arra biztatta az embereket, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, és rázzák le magukról ezt a „fojtogató” helyzetet.

– Nem miattam kell elmenni szavazni, hanem egy jobb, igazságosabb Magyarországért – jelentette ki. – Nem akarunk „Orbánisztánt”, nem akarunk Fidesz-Magyarországot! Azért kell szavazni, hogy ne legyen tovább ez a rezsim. Új Magyarországot akarunk – hangoztatta Niedermüller Péter, hozzátéve, hogy el kell érni: „ebben az országban ne az számítson, hogy ki a Fidesz tagja.”

„Akarjanak győzni…”

A DK-alelnök után a párt vezetője, Gyurcsány Ferenc jött. A volt miniszterelnök a beszéde előtt úgy nyilatkozott, hogy a jelenlévőket már nem kell meggyőzniük az igazukról, viszont abban bíznak, hogy a gondolataikat majd ők közvetítik, és ezzel lesz keresnivalójuk az eddig jellemzően jobboldali jelölteket parlamentbe juttató kalocsai választókörzetben. Azért is szervezték pont ide az egyik vidéki kampányzárójukat, mert szeretnék erősíteni soraikat.

Gyurcsány biztató szavakkal kezdte beszédét – azt javasolta a megjelenteknek, hogy „akarjanak győzni”, ha egy „új Magyarországot akarnak”. Majd kisebb meghökkenést keltve erős megjegyzésekre ragadtatta magát. A hatást csak fokozta, hogy a nyilván sokadik rendezvény után erősen rekedtes hangon kelt ki magából:

– Nem mondhatod meg nekünk, önkény ura, hogy hogyan legyünk magyarok! – intézte szavait Orbán Viktorhoz. – Történelmet fognak írni, ha nem hagyják tobzódni ezt az önkényt – bizonygatta a közönségnek. Levezette, hogy a jelenlegi kormányzattal csak veszíthetnek, és a változáshoz le kell győzniük magukban „az állandóságtól való függést”. Ezután egy Radnóti-idézetet hívott segítségül, hogy Niedermüller után ő is felhívja a figyelmet a szélsőségesen jobboldali eszmék terjedésére, mondván: „a magyar költőt magyarok ölték meg”. Ezzel azt készítette elő, hogy hangoztassa pártja nézeteit a nemzetköziség erősítéséről, illetve óvjon Magyarország elszigetelődésétől.

– Ebből akkor lesz sikeres ország, ha befogadó és megértő… Szent István népe vagyunk! Ő pedig nyugat felé nézett és nem ment a „russzhoz” – mondta, majd egy darabig élezte a nyelvét az Orbán-Putyin paktumon. Kiemelte, hogy a parlament tudta nélkül zajlott egyeztetések után „a magyar miniszterelnök a tenyerébe csapott Putyinnak, aki fittyet hányva a világra, annektálta a Krímet”. Ezzel szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy
„Orbán Viktor nem érti a magyarság évszázados üzenetét”, és „Magyarország életének egyik legfontosabb döntését hebehurgya módon hozta meg”, ezzel „ellopva a mi és a gyerekeink jövőjét”. Gyurcsány Ferenc szerint a kormányfő nem érezte át, hogy „onnantól, hogy nem pártelnök, hanem miniszterelnök, már nem csak a sajátjaiért felel”. Meggyőződése, hogy Orbán az ország felét lenézi, pedig az lenne jó, ha „mindenki fontosnak érezné magát”.

– Azt szégyelljem, hogy nálunk egy év alatt 45 ezer lakás épült? – reagált az ő kormányzását ért jobboldali kritikákra. – Azt szégyellem, hogy most csak 9 ezer – jegyezte meg, majd tovább bírálta a kormány értékrendjét arról, hogy mi is az igazán fontos. Ezt az utóbbi hetekben az unió által közzétett elemzésekre alapozta; a számok ugyanis azt mutatják, hogy az ország harmada számít szegénynek és sok az éhező. – Milyen ország az, ahol nem az a program, hogy egy gyerek se feküdjön le éhesen, hanem az, hogy szeptembertől újabb három százalékkal csökkentem a gáz árát? Ó, miniszterelnök úr, köszönjük – ironizált Gyurcsány. – Hogy a nyári villám világítsa meg az erdejét! – fokozta. A politikus ezek után a nyugat felé fordulásról beszélt, kiemelve Mesterházy Attila elképzelését a 100 ezer forintos minimálbérről, hiszen azt vallja, hogy
„vagyunk olyan jók, mint a német és a holland”, és kikérte magának, hogy amíg a boltban „ugyanazok az árak, mint Frankfurtban és Stockholmban, a pénztáros fizetése tizedannyi”.

A Kormányváltó összefogás (MSZP, EGYÜTT, DK, PM, MLP) rendezvénye nagyszabású vendéglátással ért véget: a megjelenteket egy-egy tál helyszínen főzött pörkölttel invitálták közös beszélgetésre.