Polgármesteri és országgyűlési képviselői ciklusokon átívelő kampánytéma fordult célegyenesbe a múlt héten, amikor minden ezen dolgozott és most is dolgozó politikus nagy megkönnyebbülésére Lázár János végre bejelentette a Kalocsa-Paks Duna-híd megépítését. Nem túlzás azt állítani, hogy évtizedek óta várja Kalocsa és vonzáskörzete azt a hírt, amely egy éjszakába nyúló kormányülést követő, múlt csütörtöki sajtótájékoztatón végül napvilágra került: lesz Kalocsa-Paks Duna-híd.

A témában otthon volt a város előző országgyűlési képviselője is: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a KORONA-fm100-nak nyilatkozva mondta a bejelentés után, hogy tényleg évek kellettek, de végül siker koronázta az általa már a 2010-es ciklusa során is beharangozott híd-lobbit. Mint emlékeztetett: az utóbbi időszakban Font Sándor vállán nyugodott az ügy, aminek választókerületünk országgyűlési képviselője aztán „nagy lobbistája lett”. A múlt szerdai kormányülésen célba ért a folyamat, ami Semjén szerint egy nem csak hasznos, de szükséges hidat eredményez majd, hiszen az összeköttetés sokak számára adhat munkalehetőséget, elsősorban persze az atomerőmű építése, aztán pedig a működtetése során. A politikus egyébként a mostantól számított nagyjából 23-24 hónapra becsülte a híd befejezésének várható időpontját.

– Most már nem a lobbi-tevékenység ideje következik, hanem az, hogy hagyjuk dolgozni azokat, akiknek dolgozni kell, mert ez nem úgy lesz, hogy kipattant az ötlet, aztán néhány hónap, esetleg fél év alatt egyszer csak lesz egy híd. Az viszont tény, hogy viszonylag rövid idő alatt komoly munkálatok kezdődnek – mérlegelt a Kalocsa-Paks híd kapcsán Font Sándor. Térségünk országgyűlési képviselője most már nyilvánosan is elárulta, hogy jó ideje dolgozott a projekten, amiről konkrétumot nagyjából két éve hallott először. Mint ismeretes, a Glencore Foktő melletti növényi-olaj-gyárát Orbán Viktor nyitotta meg, még 2013 őszén. A honatya ekkor vett részt egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen, amely során a miniszterelnök megígérte a hidat a külföldi befektetőknek. Beszélni eddig nem lehetett róla, de lévén a Paks II projekt közeledése miatt is égetővé vált a híd léte-nem léte, megszületett a kormánydöntés az építkezésről, tehát most már többet lehet elárulni.

– Nem kérdéses, hogy az atomerőműnél 2018-ban kezdődik a II-es blokkrendszer építése, ami 4-5 évig fog tartani. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e felépíteni és üzemkész állapotba hozni a hidat akkorra, amikor a nagy beruházás elindul. Ez komoly kihívás – ismerte el Font, hozzátéve, hogy azért különösebben nem tart a határidőtől. – Mi azt szeretnénk, és ezért javasoltunk feszes határidőt, ha a II-es blokkrendszer építésének kezdő időszakára elkészülne a híd, de ha véletlenül csúszik fél évet, az sem baj, mert az paksi építkezés öt évig tart, aztán pedig jön az üzemeltetés – összegzett a honatya, aki egyébként bevallottan kerüli és a közeljövőben még fogja is kerülni a híd végleges helyszínét firtató kérdéseket. Erre, mint mondta, jó oka van, hiszen egy ekkora beruházás esetén már jogosan tartanak telekspekulációktól a döntéshozók. Igazság szerint teljesen konkrét helyet, ahonnan majd a Kalocsa-Paks híd elkezd kinőni a földből, nehezen is lehetne bejelenteni, lévén a mérnökök jelenleg 2-3 lehetséges helyszín között mérlegelnek.

– A bejelentésnek nagyon örültem, én és a többi érintett polgármester is, de mindenki csak akkor veszi igazán számításba, ha már meg is épült – fogalmazott óvatosabban dr. Bálint József. Kalocsa polgármestere üdvözölte a híd kapcsán felmerült azon elképzelést, amely 41 régióbeli településből álló szövetség megalapításáról szól. Ez egyfajta érdekvédelmi egyesülés lenne, paksi vezetéssel, és azt szolgálná, hogy elősegítsék az erőműben és a hídban rejlő lehetőségek kiaknázását, valamint előremozdítsák a most már záros határidőn belül lehetségessé váló fejlesztéseket. – Természetesen Kalocsán is vannak olyan fejlesztési elképzelések, amelyeket nem akartam bejelenteni addig, amíg a híd kérdése el nem dől, hiszen ahhoz kapcsolódnak. Most mindenféleképpen pozitív változást várok ezen a téren – bizakodott. A városvezető bejelentette azt is, hogy már idejekorán megkereste néhány befektető, olyan ajánlatokkal, amelyek szorosabban kapcsolódnának magához a hídhoz, valamint az erőművet építő cégekhez, akiknek például beszállítók kellhetnek a mi régiónkból is. Erre vonatkozóan már konkrétumok is vannak, és „Kalocsa felkészült rájuk”.

– Köszönetet szeretnék mondani a 41 településnek a közmeghallgatásokért, Aszódi Attila kormánybiztosnak, a Tolna Megyei Önkormányzatnak, amely szintén hozott róla döntést, hogy támogatja, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak, amely remélem újra megerősíti ugyanezt a döntését és az országgyűlési képviselőknek, akik részt vettek ebben a munkában – méltatta a projekten eddig dolgozókat dr. Bálint József.

– Abba a versenybe, hogy kié a híd gondolata, és ki, kinél és hol lobbizott, az önkormányzat nem száll be. A híd megvalósítása már a 2005-ös Kistérségi Fejlesztési Terv része volt. A kulcsprojekt az „Új Duna Híd építése (Kalocsa)” volt, az akkori 16/2005 (V.31.) határozat alapján. A mi részünkről e téma lezárva, és a híd magvalósítására koncentrálunk – mondta végezetül Kalocsa polgármestere.