Március 14-én a korábbi években megszokott módon a kalocsai városi könyvtárban rendezték meg a Magyar Sajtó Napját. Az 1848. március 15-én a nemzet követeléseként megfogalmazott 12 pontban elsőként szerepel: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését” – 1990 óta nemzeti ünnepünk része ennek megünneplése is, hiszen ez az elv a demokrácia egyik alapköve.

A programra a rendező Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár meghívta a városi médiumok munkatársait, akiket dr. Bálint József polgármester, és a Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai köszöntöttek.

Dr. Bálint József azzal vezette fel rendhagyó ünnepi beszédét, hogy nem évfordulós eseményekről, hanem egy mai jelenségről szeretne beszélni a sajtó képviselőinek. A városvezető párhuzamot vont Megyesi Gusztáv: „Apáról fiúra” című cikke, és a nemrégiben komoly visszhangot kiváltott, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) belső használatra kiadott „szótár” között, mely utóbbi meghatározza, hogy mely „negatív fogalmakat” nem alkalmazhatnak e hivatal munkatársai a kommunikáció során.

Megyesi Gusztáv az Élet és Irodalomban február 27-én megjelent cikkében visszaemlékezik egy, a nyolcvanas évek elején történt esetre, amikor egy sajtótájékoztatón elhangzottak alapján készített tudósításában kétszer is leírta az „infláció” szót, mely miatt komoly megrovásban részesült, és tudomására hozták: ilyen szó nincs. E kifejezésen kívül számos fogalom szerepelt egy tilalmi listán, melynek hollétét firtatva a fiatal tudósítók azt a felvilágosítást kapták, hogy ilyen lista nincs, ez a tudás apáról fiúra száll…

– Ma már nem fordulhat elő, hogy egy minisztériumi ember, pláne miniszterhelyettes nemkívánatos szavakat használ, a mafla újságíró meg leírja – folytatta dr. Bálint József. – Amint arról az ÉS olvasója is nyilván értesült már, az EMMI sajtóosztálya 13 oldalas szótárat tett közzé „Az ágazati kommunikáció ajánlott és nem használható elemei” címmel az ágazatban dolgozók számára, hogy mely szavakat nem szabad használni a továbbiakban.

A polgármester idézett néhány, a lista kiadói szerint a jövőben nem használható, pontosabban „szalonképesebb” névvel illetendő fogalmat – például spórolás, reform, nép, stadion, avagy nyugdíjemelés –, és a mindezeket betetőző jelenséget, amikor a „hivatalos állami hírforrás” a megélhetési bevándorlás kifejezést használta az Iszlám Állam elől hazánkba menekülő szír családdal kapcsolatban. Szerintük ugyanis ez csak egy „gyűjtőcím”, amelybe a jelenséghez tartozó eseményeket, embereket besorolják, úgymond a visszakereshetőség érdekében…

– Az utódok már halálosan komolyan írják a tiltólistát – szögezte le a városvezető, kemény szavakkal illetve azt a központilag előírt és elvárt normarendszert, amely a hozzáfűzött magyarázatokkal együtt szakmai minimumként kezeli a hírhamisítást is, ha azt az érdekük úgy kívánja.

– Csak remélni tudom – fejezte be beszédét a polgármester, hogy a kalocsai helyi médiában dolgozók mindig a valóról tájékoztatják a lakosságot, és semmiféle tiltólista, cenzúra és öncenzúra nem nehezíti munkájukat. A Szabad Sajtó Napja alkalmából kívánok hasznos munkát, jó egészséget minden, médiában dolgozó kolléga számára.

Dr. Bálint József szavai után a Dózsa György Középiskola diákjainak irodalmi összeállítását láthatták a jelenlévők, amelyben a fiatalok felidézték 1848. március 15-e nagyszerű eseményeit. A felkészítő tanárok Berényi Beáta és Junger Péter voltak, a szervezést Kovács Józsefné igazgatóhelyettes segítette. A műsor kötetlen beszélgetéssel folytatódott, melyhez harapnivalóval és itókával a Menza Kft., Bellán Tamás kistermelő, a hajósi Vintegro Pinceszövetség és a Bio Drog Berta Kft. járultak hozzá.