Az országgyűlési választások miatt a szokásosnál később, április 10-én nyílt meg a Magyar Zarándokút Egyesület útvonala. Az első csoport a pálos rend gellérthegyi, Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomából indult el. Kalocsára 16-án kora délután érkeztek, rövid pihenőt tartva a Fajszra való továbbindulás előtt. A zarándokútról és annak egy, a Szelidi-tóhoz kötődő jeles eseményéről Rumi Imre, az egyesület elnöke adott tájékoztatást.

– A magyar zarándokút minden évben tavasztól őszig, pontosabban márciustól novemberig van nyitva. Egyéni zarándokok számára van kiépítve, ami azt jelenti, bárki, bármikor elindulhat rajta egyedül, párban, vagy akár többen is. Az évnyitó zarándoklatot mindig csoportosnak hirdetjük meg, és felkérünk egy jeles közéleti személyiséget, aki végigjön velünk az úton. Idén Nemcsák Károly örömmel vállalta ezt a feladatot, viszont az idei későbbi indulás a színházi elfoglaltságával ütközik, így nem tud végig velünk lenni. Sasvári Sándor helyettesítette őt Solt és a Szelidi-tó között.

Az idei év különleges eseményt hozott az egyesület négyéves történetében. Most fogjuk bejelenteni Beremendre (a magyar-horvát határra) való érkezésünkkor, hogy a Magyar Zarándokút meghosszabbodik mintegy 150 kilométerrel, átlép Horvátország területére, és Eszéken át Našice településig vezet majd. Egy kisebb csoport közülünk végig is fog menni ezen.

– Egy különleges alkalom adódott jelenlegi útjukon, a Szelidi-tónál. Elmondaná nekünk, mi történt ott?

– A Dél- Alföldi Régióban, konkrétabban Bács-Kiskun megyében elindult egy pályázati pénzből megvalósuló fejlesztés, amelynek keretében újabb, a zarándokúttal kapcsolatos létesítmények jöhetnek létre. A támogatásról a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntött még 2012-ben, és a Regionális Operatív program keretében nyílt lehetőség számunkra, hogy különböző arculati elemekkel bővíthessük ezt az útszakaszt. Szeliden zarándok kápolna létesült, amelybe egy szentképet helyeztünk el – ez a kép korábban az ottani gyermeküdülő kápolnájában volt – és Puskás Antal pálos rendi szerzetes atya fel is szentelte azt a mai napon. Eddig is számos szállal kötődtünk a pálos rendhez – amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend –, a zarándokút számos helyszínt érint, amely a rend szakrális helyeinek számít, és nagyon örülünk, hogy ez így alakult.

– Ön hányszor járta meg a zarándokutat?

– Éppen ötödször indultam el rajta – mondta Rumi Imre –, és ez a mostani a számomra azért is különleges, mert először fordult elő, hogy kísérő autót veszünk igénybe a hosszú útszakaszok miatt, ezt időnként én vezetem, így nem gyalog teszem meg az egész utat. De a csomagok miatt szükség van erre.

– Hányan vesznek részt a mostani zarándoklaton?

– Ez változó, mert nem mindenki teszi meg egyben az egész utat. Van, aki csak egy-egy szakaszra csatlakozik hozzánk és majd más alkalommal folytatja a zarándokutat. Tizenketten indultunk el, közben volt, aki megszakította, majd újabbak csatlakoztak, az indulók közül körülbelül nyolcan tesszük meg egyszerre a teljes útszakaszt.

– Hogyan ünneplik a húsvétot a zarándokút ideje alatt?

– Ugyanúgy úton vagyunk, ez korábban is megtörtént már. Szerintem nagyon szép és lélekemelő végiggondolni az ünnep és a zarándoklat összefüggéseit, szellemiségét, ráadásul a természet újjászületését is megfigyelhetjük egyben, így kap különös, kettős hangsúlyt a feltámadás eszméje.

Több helybéli ismerős is volt a csoportban, akik a Szelidi-tó–Kalo-csa szakaszra csatlakoztak a zarándokokhoz. Elmondták, hogy már január óta tudatosan készültek az útra, egyre hosszabb szakaszokat gyalogoltak rendszeresen, hogy felkészüljenek erre a túrára. Fizikailag elviselhető mértékben megterhelő, de lelkiekben fontos, maradandó, szép élménynek tekintik a zarándoklatot, amelynek folytatását is tervezik a későbbiek során.