Font Sándor országgyűlési képviselő az elmúlt szerdán „kéményseprő ügyben” állt a média munkatársai elé Kalocsán. A honatya sajtótájékoztató keretében számolt be arról a lakosság széles körében felháborodást kiváltó, kezdeményezésére immár megoldott problémáról: a kéményseprést és ellenőrzést végző vállalkozás a katasztrófavédelemmel karöltve a jogszabály szó szerinti értelmezésével családok tucatjai számára tiltotta meg a kémény használatát. Mindez a fűtési szezonhoz közeledve történt, jelentős anyagi terhet róva az érintettekre.

A szerkesztőségünkhöz is eljutott panaszok először Kalocsa, majd Kiskőrös térségéből érkeztek Font Sándorhoz, aki mint mondta, az első jelzésekkor még nem gondolta, hogy a probléma feltárásában egészen a jogszabályalkotás szintjéig kell elmennie. A lakossági kifogások alapját az adta, hogy a térségi katasztrófavédelmi igazgatóságtól szeptember közepén tucatjaival érkeztek azok a határozatok, amelyek megtiltották, hogy az adott lakóingatlan tulajdonosa a későbbiekben a kéményét használja. A riadalom a fűtési szezon közeledtével nem volt alaptalan, ezért a képviselő hamar utánajárt a bejelentéseknek. Kiderült, hogy a sajtótájékoztatón név szerint meg nem nevezett, kéményseprő-ipari szolgáltatást végző cég a kéményseprést szabályozó BM rendelet egyik – utólag tévesnek nevezhető – paragrafusát szó szerint értelmezte, majd ennek alapján a katasztrófavédelem a tiltást elrendelte.

Font Sándor arról számolt be, hogy a problémát két oldalról közelítette meg. Egyfelől annak járt utána: a szolgáltató tudatában volt-e annak, hogy az általa felvett jegyzőkönyvnek mi lesz a következménye? Másfelől meg kellett tudni, hogy a kémény használatát tiltó jogszabály miért így született meg, az megfelel-e a hatályos építési és engedélyezési szabályoknak. Az már az elején szembetűnő volt, hogy olyan lakóházak esetében tiltották meg a fűtést, amelyek már legalább három évtizede engedéllyel rendelkeznek, eddig egyetlen hatóság nem kifogásolta, hogy a kémény használata bármilyen veszélyt jelentene.

A képviselő a panaszok alapjáról először a frakcióelnökséget tájékoztatta, majd a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy a képviselő Pintér Sándor belügyminiszterhez forduljon írásbeli kérdéssel: a hivatkozott jogszabályt miért a kifogásolt módon fogalmazták meg? A belügyminiszter gyors válaszából kiderült: a szaktárca is úgy véli, hogy a kifogásolt jogszabályi rész értelmetlen. Tehát maguk is úgy látják: értelmetlen az a passzus, amelynek alapján a kéményseprők „túlbuzgón” jegyzőkönyveztek, a hatóság pedig tiltó határozatokat hozott. Ebből következik, hogy a rendeletből „az élet és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése” rész kikerül. A módosító jogszabály hamarosan megjelenik. A képviselő az ügy tanulságait elemezve rámutatott: sajnálatosnak tartja, hogy elsőként nem a szolgáltatók jelezték, hogy egy rosszul szövegezett, a hétköznapi élettel összeegyeztethetetlen szabály van életben. Font Sándor emlékeztetett arra, hogy a lakosság által magasnak tartott kéményseprési díj az ivóvíz, a szennyvíz, a szemétszállítási díj, a PB-palack ára mellett szerepel a rezsicsökkentésben.

A probléma jobb megértése érdekében elővettük a hivatkozott jogszabályt. Ebből az látszik, hogy a 2012-es BM-rendelet kifejezetten azt tiltja, hogy a kéményen belül éghető anyag, például tetőléc, gerenda legyen. Ezzel semmi baj nincs, ez valóban veszélyes, de a mondat második fordulatában megfogalmazott szabály a régebben, 30 éven belül épült épületeknél szinte betarthatatlan. E szerint a kémény külső falától 12 centiméterre éghető anyag nem lehet. A hazánkban épült kémények zöménél úgy helyezték el a kéményt körbevevő, bádogból, rézből, újabban műanyagból készült vízvetőt, hogy azt tetőléchez rögzítették, amelynek ilyen formán a kémény külső falának közelében kell lennie. A kéményeket körbevevő, jogszabály által soha nem tiltott vízvetők átépítése családonként, de országosan is óriási kiadással járna, és szinte megvalósíthatatlan a kémények milliós számára tekintettel.