Bombaként robbant a szenzáció: bizonyossá vált, hogy a felújítás alatt álló, kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház munkálataival párhuzamosan végzett régészeti feltárás során az első kalocsai érsek, a koronát Szent Istvánnak hozó Asztrik földi maradványait találták meg! A csontokat szénizotópos vizsgálattal és koponya szkenneléssel azonosították. Asztrik sírja komoly turisztikai jelentőséggel bírhat, és valószínűleg zarándokhely lesz, ugyanis a hírt közzétevő dr. Bábel Balázs érsek rögtön tudatta: „a majd fölújított székesegyházban az érsekek sorában látogatható lesz a sírja”.

A kalocsai főszékesegyházban száz évvel ezelőtt, Foerk Ernő irányítása alatt végzett régészeti feltáráskor nem ismerték fel, hogy a szentély közelében, a főhajó tengelye mellett, 3,8 méter mélyen talált sírban nem Győr-nembeli Saul (kalocsai érsek, 1192–1202-ig) nyugszik, hanem maga Asztrik, Kalocsa első püspöke-érseke. A téves információk alapján készült és felállított márványtábla latin szövege tényleg a jóval később élt egyházi méltóság sírhelyeként jelölte meg a vörös márvány szarkofágot, ám a kalocsai főszékesegyházban ma is dolgozó régészek az ő koránál jelentősen idősebbnek sejtették az előkerült emberi maradványokat, ezért elküldték szénizotópos vizsgálatra. Jól tették.

Az ún. AMS radiokarbon vizsgálat, amelyet a csontmaradványból vett két ujjcsont alapján végeztek, bizonyította: két évszázaddal idősebb csontokat találták. Konkrétabban: a halál naptári idejét 1001 és 1030 közé „kalibrálták”. Ennek ismeretében pedig egyértelmű, hogy a helyszín nem lehet Győr-nembeli Saul sírja, csakis Asztrik érseké. Az új felfedezés nyomán most már az is biztos, hogy a kalocsai Katona István házban lévő Érseki Kincstárban eddig Saul egykori ereklyéiként őrzött sírlelet mellékletei: az érseki ezüst kehely, a paténa, a fanyelű ezüst pásztorbot, a főpapi gyűrű, három érseki palliumtű és a kis arany mellkereszt ugyancsak Asztrik érsekhez kötődnek.

„A magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia jeles és legjobban ismert képviselője, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért” – méltatta valószínűleg legismertebb főpapi elődjét a hír kapcsán dr. Bábel Balázs.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke kiemelte: Asztrik „nagy valószínűséggel már érsekként járt Rómában, a király megbízottjaként” és ezzel egy időben lett Kalocsa első püspöke-érseke. Így „a felfedezés nem csupán régészeti szenzáció, hanem egész magyar kereszténységünknek, benne Főegyházmegyénknek hitet erősítő örvendetes ténye” – osztotta meg gondolatait a főpap, majd biztosította róla a közvéleményt, hogy az első kalocsai érsek sírja a többi ismert történelmi, egyházi méltóság nyughelyéül szolgáló szarkofággal együtt látogatható lesz, amint véget ér a Nagyboldogasszony-főszékesegyház felújítása.

(fotók: www.koronaradio.hu)