A szokatlanul rideg őszi időjárás miatt talán még a vártnál is több fűszerpaprika maradt a földeken. Az ország egész területéről jelentett, 500-700 millió forintos kár – és ez még csak október közepéig beérkezett adatok alapján számolt összeg – persze nem csak a „piros aranyra” vonatkozik, de a kalocsai régiót nyilván ez érinti a legérzékenyebben. A helyi falugazdász ugyan nem bocsátkozott becslésekbe, de egyértelműen kijelentette: a környékbeli gazdák mindkét őszi szedés alkalmával tapasztaltak fagykárt; nem is keveset.

– A kb. egy hónappal ezelőtti, háromnapos fagy sajnos nagy terménykiesést eredményezett. Voltak olyan területek, ahol még az első szedést sem sikerült betakarítani. Itt elsősorban azokra a területekre kell gondolni, ahol a gazdák gépi betakarításra rendezkedtek be. A második szedés nagy része szintén kint maradt, tehát ez nem volt a fűszerpaprika-termelők éve – fogalmazott Nagy Attila. A kalocsai falugazdász a hozzá befutott jelentések alapján azt is kiemelte, hogy nem csak a régiónk kincsének számító fűszerpaprika termés múlja alul a korábbi évekét: Harta környékén például a csemegekukorica is megsínylette a szeptemberi fagyokat. Ilyen hidegre és ekkora arányú terméskiesésre sem számított senki, és ezt jól mutatja a fűszerpaprika iránt az elmúlt hetekben jelentősen megnövekedett kereslet is. A nagyobb, kifejezetten paprikatermesztésre berendezkedett gazdaságokat a földeken, munka közben is megtalálták a felvásárlók, de többnyire hoppon maradtak – szinte egy gazdát sem találtak, akinek még lett volna mit értékesíteni.

– Hatalmas kereslet volt a tábla széléről árusított paprikára: én is tudok jó pár olyan gazdát, akit kerestek a feldolgozók, de nem tudták már biztosítani nekik a megfelelő paprikamennyiséget, mert annyira kevés volt – számolt be tapasztalatairól a szakember, egyben nem sok jóval kecsegtetve azokat, akik még bíznak az állami kárenyhítésben. A szeptemberi hideggel ugyanis a jogalkotó sem számolt. – Azoknak a termelőknek, akik legalább tíz hektáron termelnek szántóföldi növényeket, illetve öt hektáron fűszernövényeket, vagy zöldségféléket (utóbbi kategóriákba tartozik a fűszerpaprika és a csemegekukorica), kötelező belépni az agrárkár-enyhítési rendszerbe. A probléma viszont az, hogy az ide vonatkozó törvényben benne van, milyen káreseményekre tudnak támogatást igényelni. Ebben téli és tavaszi fagykár szerepel, őszi nem – fejtegette Nagy Attila. Azok tehát, akik most szenvedtek terméskiesést, a gondos befizetéseik ellenére sem tudnak agrárkár-enyhítési kérelemért folyamodni, legfeljebb jelezni a problémát (ahogy azt már jó páran meg is tették) a szaktárca felé.

Elképzelhető, hogy a minisztérium kénytelen lesz változtatni a szabályozáson, amelynek megfogalmazásakor talán fel sem merült a jelentősebb őszi fagykár miatti támogatás lehetősége – pont arra alapozva, hogy a termés nagy részét eddigre már betakarítják, míg a következő évi vetése már épp megtörtént. Ráadásul a téli és tavaszi fagykárokhoz képest az őszi általában elenyésző területre volt jellemző – legalábbis eddig. Most több száz hektárnyi területről tud a minisztérium, ahogy arról az MTI-nek legutóbb eljuttatott közleménye tanúskodik. A két-három héttel ezelőtti számítások szerint 500-700 millió forintra rúg a fagykár hazánk termőföldjein. Az érintett növények között pedig – a különböző zöldségfélék, pritaminpaprika, másodvetésű csemegekukorica és paradicsom mellett – ott szerepel sajnos a fűszerpaprika is.

Mivel az őszi fagyok után kárenyhítő juttatás nem jár, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége levélben kérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot: vizsgálja meg, mi módon lehetne enyhíteni a termelők veszteségeit. A szaktárca közleménye ugyanakkor arra utal, hogy nem nagyon van mit tenni, hiszen az agrárkár-enyhítési rendszer csak a téli és tavaszi fagyokat kezeli. Az őszi fagyok kérdése ugyanis „biztosítói oldalról nem megoldott” – egész egyszerűen azért, mert az őszi fagyok idejét nem lehet egyértelműen behatárolni; ez évről évre változik.