Minden résztvevői rekordot megdöntött a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, védelméről szóló, május 1-jén hatályba lépő törvényről rendezett szakmai nap, amelyet február 11-én, kedden a városháza dísztermében tartottak. A hallgatóság azon része, amely nem fért a terembe, a karzaton foglalt helyet, hogy közvetlenül jusson információhoz az évtized legfontosabb jogszabályaként emlegetett 1994. évi. LV. törvényről.

Az egész járás területéről érkezett gazdálkodókat, ügyvédeket, egyéni és társas vállalkozások képviselőit Török Ferenc polgármester köszöntötte a Megyei és Járási földhivatal, a Kalocsai Jogászegylet és a kalocsai Polgármesteri Hivatal szervezésében megtartott fórumon. Röviden összefoglalta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a városi önkormányzat a Járási Hivatal méltó elhelyezéséért és működési feltételeinek biztosításáért, a városi, a járási közigazgatás ügyfélbarát, kulturált és hatékony munkavégzéséért tett.

A törvény atyjának tekinthető Font Sándor országgyűlési képviselő az új földtörvény megalkotásának előzményeit és prioritásait foglalta össze. Arról számolt be, hogy a magyar földtörvény alapvetően a francia szabályozás legfőbb elemeit vette át. Ez azért fontos, mert ugyan a franciák alapító tagjai az Európai Uniónak, a szabadságjogok ellenére rendkívül hatékonyan védelmezik termőföldjüket. Ezt az is igazolja, hogy bár történtek külső próbálkozások a megtámadására, azokat az Európai Bíróság következetesen elutasította. Következésképp, adott esetben Magyarország is meg tudja védeni a termőterületeit azokkal szemben, akik vélt vagy valós érdeksérelmük miatt az EU Bíróságához fordulnak. A magyar törvény a dán és osztrák törvényből is átvett, hogy azok az elemek még inkább erősítsék a termőföld védelmét. Mint elhangzott, az Országgyűlés azért sorolta a Földtörvényt a kétharmados törvények közé, hogy azt ne lehessen pillanatnyi politikai érdekek miatt megváltoztatni, stabilan szolgálja az országot. A politikus megköszönte a Földhivatalok munkatársainak azt az erőfeszítést, amit az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése, valamint a törvény bevezetését megelőzően elrendelt földhasználati nyilvántartás érdekében fejtettek ki. Az előadó szerint a közhiteles nyilvántartások közül a társadalombiztosítási mellett a földhivatali nyilvántartás a legmegbízhatóbb és legprecízebb. A képviselő felhívta a jegyzők figyelmét arra, hogy a Helyi Földbizottságok megalakítása hamarosan újabb feladatot ad számukra.

Tóbiás Ferenc, a Megyei Földhivatal megbízott vezetője a megyében működő földhivatalok munkáját mutatta be. Míg az országban egy évben 3,3 millió földhivatali ügyirat keletkezik, Bács-Kiskun megyében ennek a 7,7 százalékát, megközelítőleg 260 ezer ügyet intéznek. A megyei átlag 10 százaléka keletkezik Kalocsán. Érdekes adat, hogy a hivatalvezető szerint a tavalyi évben egy ügyintézőre négy és félszer annyi ügyirat elintézése jutott a megyében, mint a korábbi években. A feldolgozás érdekében még túlmunkát is elrendeltek.

Dr. Horváth Áron megyei földügyi osztályvezető a rendelkezésére álló egy órás időkeretben gyakorlatilag az új Földtörvényt és az azt hatályba léptető rendelkezéseket ismertette részleteiben. A termőföldről szóló 1994. évi. LV. törvény a külföldi magánszemélyeket kizárta abból a lehetőségből, hogy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát megszerezzék. Magyarországnak az európai uniós tagságából eredő kötelezettsége, hogy a hazai termőföldpiacot kötelezően meg kell nyitnia a tagállamok földművesei előtt. A termőföldre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások legfeljebb 2014. április 30-ig tarthatóak fenn. Az előadó rámutatott: a törvény a kivételeket leszámítva nem teszi lehetővé jogi személyek földszerzését. Ez a tilalom birtokpolitikai célok miatt tesz megkülönböztetést a földszerzési jogosultságok között. Lényege, hogy gazdasági társaságok, cégek továbbra sem szerezhetnek földtulajdont. A tőkeerős társaságok távoltartásával a nagybirtok jellegű mezőgazdasági üzemek kialakulását akadályozzák meg, a családi birtokok és más középbirtokok földalapját erősítik, hogy ezzel is kiegyenlítsék a potenciális vásárlók közötti versenyt.

A termőföldet elsősorban mező- és erdőgazdasági termelő tevékenység céljára és földműves szerezheti meg, függetlenül attól, hogy a szerzés földtulajdonjogra, vagy földhasználati jogra irányul. Földművesnek a törvény azokat a magánszemélyeket, családi gazdálkodókat tartja, akik legalább háromévenként megélhetésként foglalkoznak valamilyen agrártevékenységgel. A törvény megfogalmazása szerint a földműves Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve az a tagállami állampolgár, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként, élethivatásszerűen, vagy mellékfoglalkozásként folytatja, és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.

A földműves másik definíciója: az a belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, arany- vagy ezüstkalászos gazda szakképesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve az azokat kiegészítő tevékenységet.

Az EU tagállami állampolgár ugyanolyan feltételekkel szerezhet termőföldet, mint a magyar állampolgárok, ám a földműves személy kritériumrendszerének a tagállami állampolgárnak is meg kell felelnie. Így például rá is vonatkozik az a szabály, hogy a földműves arra a mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított földre szerezhet tulajdonjogot, illetve haszonélvezeti jogot, amely a tulajdonában álló ingatlanon nyilvántartásba vett székhelye, illetve tulajdonában álló ingatlanra bejelentett telephelye, tanyája, birtokközpontja szerinti település közigazgatási határától legfeljebb húsz kilométer távolságban van. Az ezen kívül eső földek tulajdonjogát a földműves kivételesen akkor szerezheti meg, ha a földet takarmányterületként állattartás céljából hasznosítja, földrajzi árujelzéssel, illetve eredet megjelöléssel ellátott terméket állít elő, vagy halastavon folytat gazdálkodást.

A törvény alapján a földműves a tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában álló föld beszámításával, mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában, illetve haszonélvezetében önfoglalkoztatóként, illetve őstermelőként legfeljebb ötven hektár, egyéni vállalkozóként legfeljebb háromszáz hektár nagyságú földje lehet.

A családi gazdálkodás alatt álló föld együttes mértéke az újonnan megszerzett földdel együtt legfeljebb 500 hektár lehet. A földbérleti maximum mértéke 1200 hektár, vagyis ez az államtól, vagy bárki mástól haszonbérbe vehető földterület felső határa.

Lényeges fordulat a termőföld megszerzésében, hogy a földvásárlást megvétózhatja a helyileg illetékes földbizottság, amely helyben lakó gazdálkodókból áll, és megakadályozhatja az adott földvásárlást. A jogszabály számos olyan esetet sorol fel, amikor ilyen döntés születhet. Így például, ha az ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban, akár azért, mert túl alacsony, akár azért mert a túlságosan kedvező vételi ajánlattal a vevő a konkurenseit tarthatja távol a földpiactól egy adott településen.

A földdel kapcsolatos szerződéseket csak államilag készített, sorszámozott nyomtatványon lehet érvényesíteni, a jogalkotói szándék szerint ezzel kiszűrhetőek a zsebszerződések, illetve a zsebszerződések a fiókban maradnak, nem léphetnek hatályba. Dr. Horváth Áron azt is elmondta: a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a 2013. júliustól hatályba lépett új Büntető törvénykönyv része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is.

A szakmai nap hátralévő részében az ingatlannyilvántartásban, az épületekre vonatkozó bejelentési kötelezettségben bekövetkezett változásokat ismertették a Megyei Földhivatal illetékes osztályvezetői, majd a földhivatali közigazgatási perek tapasztalatairól dr. László Tamás jogtanácsos számolt be.