A Bács-Kiskun Megyei Szent Hubertus Vadász- és Horgásznap hagyományosan a vadászatot évek óta művelők szakmai elismeréseivel teljesedik ki. Idén – több régióbeli mellett – díjazták Rigó Ferencet is, aki a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaságnál volt már titkár, gazdasági vezető, mostanra viszont már két éve elnök.

Rigó Ferenc vezetőként felvállalja olyan nagy rendezvények szervezését, mint egy országos vadásznap, vagy épp’ egy trófea-bemutató, oktatási célú, bensőségesebb hangulatú esemény; ezért is érdemelte ki idén az egyik legrangosabb elismerést, a Nimród Vadászérmet. És azt gondolta volna, hogy a vadászoknak köszönhető a vadak nemes génállományának megőrzése? Igen, ez a hivatás nem csak a lesen ülésről szól!

– Nagy megtiszteltetés hogy felterjesztettek erre a díjra a Bács-Kiskun Megyei Vadászkamara tisztségviselői. Sokan nem gondolnák, de a vadászati kultúra megőrzéséért nagyon határozott feladatot látunk el; én talán egy kicsit többet is, mint kellene – jegyezte meg önkritikusan, arra utalva, hogy a magánéletének rovására sok idejét felemésztik a vadászati tevékenységek. – Meg is szeretném köszönni ezt a díjat a feleségemnek, mert egy vadászhoz türelem kell – mosolyog. – Ő egyébként vadászcsaládból származik, talán ezért is tűri olyan jól, hogy kevesebbet vagyok otthon. A családom támogat és mellettem állnak a vadásztársaság tagjai, sőt, a kamarai tagok is – mondta.

– A vadászat sokkal többről szól, mint hogy felülünk a lesre és kilőjük a vadat – szögezte le az erre a tevékenységre „ferdébb szemmel nézőknek” címezve Rigó Ferenc. – Itt vadgazdálkodást végzünk, vadásztatunk, vadkárokkal küzdünk, rendezvényeket szervezünk. 12 ezer hektáros területen van vadászati jogunk, köszönhetően az itteni földtulajdonosoknak, a homokmégyieknek és az olyan környező, kisebb településeknek, mint Alsómégy, Hillye, Halom, vagy Kiskecskemégy – sorolta hálásan az elnök.

A Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság persze az Ön számára is ismerős Őrjeg egykori mocsaras területein kialakult erdőségek területén működik, és okkal büszke a vadállományára, hiszen olyan klasszikus nagyvadak otthonában dolgozhatnak, mint a gímszarvas, a vaddisznó, vagy az őz, és igazán jelentősnek mondható az olyan apróvadak jelenléte is, mint a mezei nyúl, a fácán és a fogoly. Ilyen felhozatallal már nagyon szép vadászatokat rendezhetnek, persze hatályos (és mostanában átalakulóban lévő) magyar törvények szerint. A keretszámot például nem ők állapítják meg, de az elnök beszámolt róla, hogy ez vadászati évente mintegy 400 vad elejtését engedélyezi számukra. Ezen a kincsen egyébként 60 fő osztozik (plusz persze a vendég vadászok), ezzel pedig a megye második legnagyobb vadásztársaságaként működik a homokmégyi székhelyű szervezet.

– Az enyém ezért is tulajdonképpen egy társadalmi feladat, amelybe beletartozik az országos vadásznap, vagy oktatások, trófea-bemutatók megszervezése. Ezért terjesztettek fel a Nimród díjra – mondta az aranyérem odaítélésének feltételeit firtató kérdésünkre Rigó Ferenc hozzátéve, hogy ezt nem egyéni eredménynek, hanem a vadászközösség sikerének tartja. Nekik elsősorban azért hálás, mert nagyon komoly és eredményes munkát végeznek a vadgazdálkodás területén, sőt, olyan tevékenységekben is, amiről a nagyközönség kevésbé tud, pedig fontos. Értelmezik a törvény betűjét, és a területükön felelősek annak betartásáért, sőt, betartatásáért. És mi van még? Méltán büszkék például a génállomány megőrzésért végzett munkájukra – ezért jár vissza hozzájuk szinte minden itt megfordult bérvadász.

– A szarvasállományunk ámulatba ejtő: a 2014/15-ös vadászévben, Bács-Kiskun megyében a három legszebb szarvasbika nálunk került terítékre. A hivatásos, nagyon felkészült vadászainknak köszönhetően mindent meg is tudunk tenni azért, hogy ezt az állományt ilyen állapotban megtartsuk. Sötét színű, hosszú szárú, gyöngyözött, sokkoronájú szarvasbikáink vannak – dicsérte állataikat a vezető, hozzátéve, hogy fontos küldetést teljesítenek. – Oktatási, kutatási célra és a génállomány megőrzésére különleges rendeltetésű területeket lehet kialakítani; ezt mi 2012-ben meg is tettük, a gímszarvas génállományának megőrzésére. Ehhez a kezdeményezésünkhöz csatlakoztak a szomszédos vadásztársaságok – mondta.

– Jó gazdája kívánunk lenni ennek a 12 ezer hektáros területnek, úgy hiszem, azok is vagyunk, és a következőkben is azok próbálunk lenni. „Minden vadászbarátomnak kívánom, hogy a vadászkalapját ékesítse egyre több szőrtöret” – idézte a körükben hagyományos jókívánságot Rigó Ferenc.