Április 25-én, pénteken a katasztrófavédelem szakemberei és a helyi tűzoltók is kiszálltak arra a helyszínre, ahol a Sárköz és vízrendszere, avagy „Vajas” vízébe olajos szennyeződés került. A helyszíni szemlénk idején a szomszédos gyár szennyvízkiömlőjéből még mindig szivárgott a szennyeződés, amely akkora galibát talán nem idéz elő, mint a pár évvel ezelőtti halpusztulás, de nagy kockázatot jelent.

– A hínárkifogónktól 100 méterrel lejjebb, folyásirányban, az ipari folyamatoknak megfelelően jönnek ki a hűtőfolyadékok, csak úgy látni, hogy ezzel erős ipari szennye-zettségű folyadék is érkezik a Sárköz és vízrendszerébe – mondta a helyszínre az első riasztás után kisiető András István pénteken, kora este. A Kalocsa és Vidéke Horgászegyesület ügyvezető elnöke okkal aggódott a kialakult helyzet miatt, hiszen szervezetbe tömörülve évek óta igyekeznek jó gazdái lenni a Vajas halállományának, és egy ilyen szennyezés bizony jelentősen károsíthatja a populációt, amely jó-voltukból nemrég gazdagodott újabb tízezer süllőivadékkal és tíz mázsa horogérett ponttyal. Amint arról lapunk is beszámolt: ezek mellett komoly erőfeszítéseket kívánnak tenni, hogy a compót is meghonosítsák a kalocsai vízrendszeren. Többek között ennek lehet akadálya és a mostani állományt is veszélyeztetheti az olajos szennyezés, amely a gyár szennyvízleeresztője környékén teljesen elopálosította a Vajast – beszűkítve ezzel a természetes életteret.

Pénteken 17 és 18 óra között kezdett el terjedni a szennyeződés – a Kalocsa és Vidéke Horgászegyesülethez is ekkor érkeztek az első bejelentések. Amint azt az egyik, huzamosabb ideig a helyszínen tartózkodó tagjuktól András István megtudta, öt óra körül még nem látszott szennyeződés a Vajason, csak ezután kezdett el szivárogni az olajos folyadék, mígnem hat órára teljesen beopálosodott tőle a víz. Az ügyvezető elnök ekkorra már a helyszínre sietett és azonnal értesítette a katasztrófavédelmet, majd meg is várta a helyszínen a kecskeméti, szakirányú egységet.

A tanúk rögtön megállapították, hogy az olajos folyadék egyértelműen a szomszédos ipari létesítményből érkezik a Sárköz és vízrendszerébe – olyan hűtőfolyadékkal együtt, amelyet tisztított formában nyilván szabályosan engednek a Sárközbe, na persze, ha az nem tartalmaz környezetkárosító olajokat, mint ebben a helyzetben. A katasztrófavédelem és a kalocsai tűzoltók erőfeszítéseinek ellenére sem sikerült teljes egészében megfékezni a szennyezést: lapunk helyszínbejárása idején, alig 24 órával az első bejelentések után is azt tapasztaltuk, hogy a part közelében opálosodik a víz. Akkor minden kétséget kizáróan még mindig érkezett olajos folyadék a vízbe, pedig látszottak az előző esti mentés nyomai, és az a nagy műanyag tartály is, amelybe a szakemberek annyi szennyeződést mertek ki, amennyit sötétedés után egyáltalán képesek voltak.

Milyen élettani hatása lehet?

András István nem akart riogatni, de hangsúlyozta: az ehhez hasonló, olajos szennyeződések alkalmasak lehetnek arra, hogy olyan ökológiai katasztrófát idézzenek elő, mint a Vajason néhány éve bekövetkezett halpusztulás. Akkor épp a víz oxigénhiánya miatt a teljes állomány mintegy 90 százaléka pusztult el.

– Amint az élőlények megérzik az olajszennyeződést, azonnal elindulnak valamilyen irányba. Ha szerencsések, be tudnak menekülni egy-egy kis csatornába, ahol az életterük esetleg megmaradhat, de ha nem, akkor felkészülhetünk arra, hogy ismételten több tonnányi haltetemmel szembesülünk – hangsúlyozta a szennyezés mihamarabbi felszámolása érdekében a kalocsai horgászegyesület feje. Ennyire súlyos következményre záros határidőn belül azért nem feltétlenül kell számítani, de tény, hogy az ilyen jellegű szennyvíz nagyon gyors ütemben terjed, és ha nem apad el teljesen, nem csak egy kis, Gombolyagi úti szakaszát érinti majd a Vajasnak (ahonnan tulajdonképpen a városba torkollik), hanem a teljes kalocsai folyásmedret.