A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kérhetnek kivételes esetben működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében (ezt hívták régen ÖNHIKI-nek). Annak ismeretében, hogy Kalocsa az igényelt 150 millióból csak 24,5 milliót kapott ebből a keretből, soknak tűnhet, hogy Miske 229, míg a Drágszél 58 millió forinthoz jutott. A két környékbeli település ezzel nem különleges elbánásban részesült; sokkal inkább a korábban be nem talált pályázataikért kárpótolták őket. A szennyvízhálózatuk kiépítésére nagy hitelt vettek fel, de most megkönnyebbülhetnek.

– Miske és Drágszél annak idején egy szennyvízberuházásra pályázott, de az állam hosszú időn keresztül nem támogatta az elképzeléseinket, így egy másfajta konstrukcióban oldottuk meg – emlékeztetett a projektjükre évekkel ezelőtt felvett, majd végül rendesen elszabadult hitelükre Illés Attila, Miske polgármestere. – A válság idején felborult a konstrukció, és a bank olyan feltételeket szabott, amelyeket már nem tudtunk teljesíteni – mondta, majd hozzátette, hogy a hálózat megépítésére létrehozott Miske–Drágszél Csatornaberuházó Vízi-közmű Társulat 2011-ben vált fizetésképtelenné; nem sokkal azelőtt, hogy lejárt volna a hitelszerződésük. A munka elkészült, de a közmű számláján hatalmas hiány mutatkozott, és mivel a települések voltak a projekt kezesei, a pénzintézet rájuk terhelte a tartozást. A vége az lett, hogy inkasszó került a számlájukra.

Az eladósodott Miskét és Drágszélt a törvényi előírások akadályozták meg abban, hogy kikerüljenek a mókuskerékből. Addig ugyanis, amíg a mínuszos társulást nem tudták megszüntetni, a konszolidációban sem vehettek részt – azon egyszerű oknál fogva, hogy a sokmilliós hiány nem a települések, hanem a társulat számláján volt jelen. A hitelintézet hosszas kálvária után tette lehetővé a Csatornaberuházó felszámolását, majd az alapítók nyakába tette annak tartozását. Ekkora összeggel persze nem sok mindent tudott kezdeni a két önkormányzat – kifizetni végképp nem –, így a teljes tartozásukkal pályáztak rendkívüli önkormányzati támogatásra, megkönnyebbülésükre sikerrel. Az évek óta húzódó pénzzavarnak ezennel vége, olyannyira, hogy Mis-kének például – ezen kívül – egyáltalán nem volt adóssága. A polgármester már csak ezért is egyfajta kárpótlásként fogja fel a nagy összegű támogatást.

– Én azt gondolom, hogy ezzel az összeggel azt a lehetőséget kaptuk meg, amit annak idején nem sikerült – utalt a visszadobott pályázatokra Illés Attila. – Az állam most úgy döntött, hogy rendbe teszi az önkormányzatokat, mivel mégiscsak egy állami beruházást hoztunk létre: tisztességesen befejeztünk egy szennyvízberuházást, és a válság, illetve más döntések okozták a kárunkat – érvelt a polgármester, majd hangsúlyozta, hogy az elnyert 229, illetve 58 milliós összeg kifejezetten csak a szennyvízberuházásra felvett hitelállományukat fedezi, tehát ebből biztosan nem fognak további fejlesztéseket végrehajtani.