Többfogásos kulturális menüt kínált a legkisebb Duna-menti község, Ordas múlt héten polgárainak, a programokra hazatérő elszármazottaknak, vendégeinek: augusztus 20-i ünnepséget szoboravatóval, koncerttel, majd két napra rá háromnapos falunapi programsorozatot, benne az augusztus eleji alkotótábor anyagából nyílt kiállítással.

Ordas ezen a nyáron ismét kitett magáért, már akkor is, ha csak a lakosságszámhoz viszonyított programok számát nézzük, de említhetjük, hogy több pályázatot is nyertek, valamint egy újabb csodálatos köztéri szoborral gazdagodtak. Az évek óta megszokott zenés nyári esték sorozat mellett idén megrendezték az I. Ordasi Kézikaszás Aratóversenyt, mely a tervezéskor nem is remélt, nagyszámú résztvevőt vonzott és nagyon jó hangulatban telt. Szintúgy a tizenegyedszer rendezett alkotótábor, a keresztény gyerektábor, az augusztus 20-i szoboravató és a nyár megkoronázása, az elmúlt hétvégi falunapok a kiállítással.

Az ordasi híres Rákóczi-tölgy egy újabb méretes darabja lényegült át szoborrá Farkas Tibor szobrászművész vésője nyomán, és múlt héten, nemzeti ünnepünkön került méltó helyére, a Rákóczi-emlékparkba, ahol bensőséges ünnepség keretében leplezték le s adták át az ordasiaknak. Ennyi simogatást talán egy köztéri szobor sem kapott, mint az ágas-bogas törzs közepén szelíden mosolygó anya s kisgyermeke figura, hallatlan nyugalmat árasztva a szemlélő felé. Az augusztus 20-i ünnep a községháza előtti téren folytatódott, ahol a polgármester ünnepi beszéde után megáldották és megszentelték az új búzából sütött kenyeret. Ezután Posztobányi László géderlaki származású, Kiskunhalason élő énekes műsorának tapsolt a közönség, majd az est végén csapra vertek egy hordó bort, hozzá pedig az új cipókból készült zsíroskenyeret szolgáltak fel az egybegyűlteknek.

Aztán alig kellett kettőt aludni, s már állították a sátrakat a falunapi rendezvényekhez, főtt a segítőknek a babgulyás, sült a pogácsa, minden kis fogaskerék olajozottan működött a hónapok óta tervezettek szerint. Idén egy sikeres JETA-s (Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány) pályázatnak köszönhetően gyönyörű Ordas címeres, ízléses favázas pavilonok várták a kézműveseket és a helyi termékek bemutatóit.

Pénteken immár hagyományosan aszfaltrajz-verseny volt és éjszakába nyúló kispályás focikupa, szombaton pedig a horgászverseny nyitotta a napot. A megnyitó után – melyben Szabó Zsolt polgármester örömmel sorolta a megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseket is – helyi gyerekek és az Ordasi Nyugdíjas Klub műsorát láthatták, valamint a folklór jegyében fellépett a Sziget Néptánc Egyesület és a Dunaszentbenedeki Asszonykórus.

Minden évben, szintén hagyományosan, az ebéd előtt került sor a XI. Ordasi Alkotótábor kiállításának a megnyitójára. Az augusztus első hetében zajlott tábor szép termést hozott, tizenkét alkotó: Allgeier Adél, Csókás Kinga, Ispánovity János, Kiss Ernő, Kiss István, Köhler Péter, Kunhegyesi Ferenc, Lőrincz Gergely, Mindszentiné Kun Mandula, Nagy Sári Attila, Rendes Béláné, Viczay Lajos munkái láthatók a teremben két héten keresztül.

A zsúfolásig megtelt faluházban a nézelődők nagy elismeréssel szóltak a kiállított anyagról, több ott azon nyomban gazdára is talált.

Aztán az ebéd után megkezdődött a hajnalig tartó, igen színes, sztárfellépőkkel is megtűzdelt program – köszönhetően egy másik sikeres, a Magyar Vidékfejlesztési Hivataltól nyert pályázatnak –, helyi és környékbeli fellépők mellett ismét tapsolhattunk a szinte már Ordasra hazajáró Maya Trió – Mohácsi Attila, Kamenik Klaudia, Horváth Melinda – színvonalas műsorának, majd Dér Heni, utána Caramel koncertje következett az akkor már többszáz főre duzzadt közönség előtt, akiket még az időnként szitáló eső sem mozdított a színpad elől. S aki addig csak passzív nézője volt a műsoroknak, a hajnalig tartó falunapi bálban Limpi zenéjére megmozgathatta magát.

Vasárnap a szokásos programok zajlottak: ökumenikus istentisztelet délelőtt, majd délután a sportpályán ugrálóvár várta a legkisebbeket, valamint a Garboncás játszórét fajátékai, pónifogatokon sétakocsikázás a faluban és az elmaradhatatlan kürtőskalács is folyamatosan készült Erdei István (Pityke) jóvoltából.

Szabó Zsolt polgármesterrel a sportpálya szélén, vasárnap estefelé beszélgettünk, aki elmondta, hogy nagyon jó visszajelzéseket kapott, sok vendég, hazalátogató volt ordasi köszönte a szervezést, a tartalmas programokat, a szíveslátást. Aztán valahogy arra kanyarodott a beszélgetésünk fonala, hogy mitől jó egy falunap… és megállapítottuk: nem a pénztől! Hiszen tavaly a nullához közelített az az összeg, amiből meg kellett rendezni, az idén a nyertes pályázat segítségével közel egymillió állt rendelkezésre, tavaly nem voltak sztárfellépők, idén igen.

De nem ezek maradnak meg a lelkekben, hanem a találkozások, a beszélgetések, a mosolyok, a szíveslátás, a segítőkészség, az együttmunkálkodás öröme és élménye – és ehhez nem kell pénz, hanem valami egészen más, ami ennek a kis közösségnek a titka, hogy meg tudják teremteni ezt a hangulatot a sok pénz mellett is és a kevés pénz ellenére is…