Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián bejelentette: a 2017. november 6-i miniszteri döntés értelmében sor kerül az első 10 fővállalkozói számla kifizetésére, ennek érdekében pedig megemelik a Paks II. projektcég alaptőkéjét, mintegy 98 millió euróval.

Már kilencedik alkalommal rendezték Magyarország egyik legnagyobb energetikai konferenciáját Budapesten, melyen az energiapiacot érintő fontosabb tendereket és témákat elismert előadók mutatnak be és elemeznek.

Több szaktekintély között az egyik előadó dr. Aszódi Attila, a paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár volt, aki előadásában fontos bejelentést tett: hamarosan lehívják az első részletet az orosz hitelből és megkezdődik a Paks II. első 10 fővállalkozói számlájának a kifizetése, erről döntött hétfőn Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

Minden számla 80 százaléka orosz hitelből, 20 százaléka hazai forrásból lesz kiegyenlítve – tette hozzá az államtitkár. A tervezési munkákért járó kifizetések elindításával megemelik a Paks II Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét.

Az orosz félnek mindaddig nem lehetett az elvégzett munkáért fizetni, míg tartott az Európai Bizottság paksi beruházást vizsgáló eljárása, de a testület jóváhagyása után ez a korlátozás megszűnt.

Dr. Aszódi Attila emlékeztetett: az Európai Bizottság vizsgálatai szerint 7,35%-os belső megtérülés várható a Paks II. projekt esetében, tehát a projekt megtéríti összes költségét és profitot fog termelni. A Bizottság kötelezettségeket is előírt a projekt kapcsán, ugyanakkor a beruházás a Bizottság szerint közös európai érdeket szolgál: az európai ellátás biztonságát.

Az unió villamosenergia-termelésének 30 százalékát atomenergiából, 40 százalék fölöttit fosszilis energiahordozókból nyerik, az időjárásfüggő megújuló energiahordozók aránya változó. Az unió tagállamaiban az atomerőművek elöregedése miatt az elkövetkezendő 15 évben nagyjából 500 TWh áram fog kiesni a rendszerből évente (ugyanakkor az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez 2040-re 10 százalékra kell visszaszorítani a fosszilis energiahordozók részesedését), tehát jellemzően alaperőművi kapacitások pótlására – a nap- és szélenergián kívül is – jelentős fejlesztésekre lesz szükség Európában.

Magyarország esetében ennek része a Paks II. projekt, de további jelentős, nem atomerőművi fejlesztésekre is szükség van még a hazai áramellátás biztosítására – tette hozzá Aszódi Attila. Magyarország adottságait tekintve a hazai energiaellátás lehetőségei teljesen mások, mint például a szomszédos Ausztriában, ezért az EU-ban az energiatermelési struktúra megválasztása nemzeti hatáskör.

A beruházáshoz szükséges alapengedélyek már megvannak, 2018 elején a felvonulási terület előkészítése, az ott szükséges épületek megépítése megkezdődhet. Az államtitkár hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy a két új blokk 2026-ban, illetve 2027-ben megkezdhesse kereskedelmi üzemét.