Immár ötödik éve ad otthont így december elején Bakodpuszta a Kis, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének (KKAOSZE) hagyományos, évzáró agrártanácskozásának. A múlt csütörtöki találkozón közel kétszáz agráriumban tevékenykedő vett részt.

A konferencián ez alkalommal is a magyar mezőgazdaság alapkérdéseivel, dilemmáival és aktualitásaival foglalkoztak. Kovács László, a KKAOSZE elnökének köszöntője után Kalocsa polgármestere, Török Ferenc üdvözölte a jelen lévő gazdálkodókat és vállalkozókat. Mint beszédében elmondta, a mezőgazdaság egyértelmű kitörési lehetőség Kalocsa számára. Éppen ez okból a városvezetés – kormányzati támogatásokat igénybe véve – a jövőben is igyekszik nagyobb hangsúlyt fektetni az agrárágazat felvirágoztatására. Célként jelölte meg többek között, hogy a START közmunkaprogramban résztvevőket a későbbiekben szeretnék bevonni mezőgazdasági tevékenységbe az önkormányzat által használt és fenntartott földeken.

Török Ferenc után Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke összegezte megyénk gazdasági helyzetét. Örömmel számolt be arról, hogy Bács-Kiskunban 44,6 százalékkal emelkedett az ipari teljesítmény, bár ez elsősorban a kecskeméti Mercedes-gyárnak köszönhető. Bányai Gábor előadásában arra is kitért, hogy bár a felfelé ívelő ipari teljesítmény dicséretes, mégis elszomorító az, hogy a másik oldalon, a mezőgazdaságban az elmúlt időszakban nem voltak ilyen szép statisztikai mutatók. Ennek okaként kifejtette, hogy a 2007 óta kapott – nagyjából tízezer milliárd forintos – uniós és hazai támogatások nagy részét nem a mezőgazdaság fejlesztésekre, hanem „betonba öntötték”, valamint városkép, faluközpont szépítésére fordították. Ez természetesen nagyon jó lenne akkor, ha ez lenne a legnagyobb problémája térségünknek. Sajnálatosan, ha valamilyen pályázat folytán az agrárágazatba mégis célba ért támogatás, azt általában a több ezer hektáron gazdálkodók kapták, nem pedig azok, akik tíz-húsz hektáron próbálnak meg dolgozgatni, termelni. Emellett a 2002-es évhez képest majd tizedére esett vissza a gazdálkodók száma. Míg tizenegy éve 240 ezren foglalkoztak mezőgazdasággal, addig az idei adatok szerint ez a létszám a friss adatok szerint 28-30 ezerre (!) zsugorodott.

Bányai Gábor elmondta, hogy a következő Európai Uniós ciklusban, 2014 és 2020 között az agrárágazat fejlesztésére négyszer annyi pénzt szánnak uniós és hazai forrásokból, mint korábban. Az új célmeghatározás az, hogy segítsék a kistermelőket, és kérik a magyar gazdákat, hogy tartsanak ki és támogassák a magyar terméket. A közgyűlés elnöke külön kiemelte, hogy a kalocsai régióban fokozott erőfeszítések teendők a paprikatermesztés felvirágoztatása érdekében, amely az elmúlt húsz évben a negyedére esett vissza. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a gazdák is az ügy mellé állnak, illetve a háziasszonyok a „bóvlival” szemben magyar terméket használnak főzéshez és tesznek az asztalra. Emellett elengedhetetlen az ágazat népszerűsítése és értékesíteni kell „piros aranyunkat” úgy belföldön, mint határainkon túl.

Miután Bányai Gábor kellemes ünnepeket kívánt a résztvevőknek, Font Sándor a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke vette át a szót. Előadásában beszélt az elmúlt három év agráriumot érintető törvényi változásairól, illetve kitért a 2014-es költségvetés agrárágazatra vonatkozó területeire is. Szólt az Alaptörvényről, amelynek új megfogalmazása szerint a föld, a víz, és az erdő a nemzeti vagyon része lett. Emellett szintén az Alaptörvénybe foglalták, hogy Magyarország ragaszkodik a GMO mentességéhez, vagyis a génmódosított termékekkel szemben továbbra is zéró toleranciát hirdet. Szót ejtett továbbá az általa legsikeresebbnek ítélt tanyafejlesztési program eredményeiről is, amelynek mutatói szerint dinamikus fejlődés kezdődött ezen területeken is.

A szót dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vette át. A politikus prezentációjában a mezőgazdaság hazai és Európai Uniós kilátásait ecsetelte. – Az agráriumban 22 százalékkal emelkedett a termelés, az agrár-export elérte a 8 milliárd eurót, ami rendkívül jelentős teljesítmény – mondta a miniszter. Dr. Fazekas Sándor szerint az idei év megalapozhatja a vidék talpra állását. Hiszen – ahogy Bányai Gábor is megemlítette – az elmúlt nyolc év mérlege szerint tizedannyian foglalkoztak mezőgazdasággal, mint azelőtt. A talpra állás éveiben (tehát már idén is) végre emelkedik ez a szám. 5000 új gazda, valamint 15 ezerrel több őstermelő lépett be a gazdaságba. Sőt, az elmúlt két évben sikerült a kistermelők számát is megduplázni! Mindemellett 10 százalékkal nőtt a jövedelmezőség és 15 százalékkal gyarapodott a beruházások száma is. Ez azt jelzi, hogy kitartással, munkával erősödik a magyar gazdaság – vélekedett a honatya. –- Minden lehetséges támogatást kormányzati oldalról biztosítunk, hogy a jövőben könnyebb legyen a boldogulás, hogy munkahely legyen, és hogy virágzó közösségeink munkáját mintagazdaságként emlegessék – állította dr. Fazekas Sándor.

Magyarország a következő Európai Uniós támogatási ciklusban 20 százalékkal több uniós összeget kap, mint az elmúlt hét évben. Ezen forrásokat kötetlenebbül felhasználhatja az ország, ami azt jelenti, hogy előtérbe kerülhet a zöldség- és gyümölcstermesztés, ami itt, Kalocsa környékén a paprika miatt különösen fontos. Ugyanezen körbe tartoznak az állattartók is.

A vidékfejlesztési miniszter zárógondolatai között – Bányai Gáborhoz hasonlóan – kiemelte, hogy maga is a magyar termék-minőség megjelölésben és hungarikumaink értékesítésében látja a megoldást.

A politikusok és az ágazatban tevékenykedő más szakemberek előadásai után a jelenlévők megkóstolhatták az „igazi hazai ízeket” termelői sajt, méz, fagylalt és különböző más ínyencségek formájában. A prezentációkat hallgatva, és a bakodpusztai vendéglő félköríves ablakain át az eléjük táruló ciframénesben gyönyörködve, egy finom ebéd kíséretében cserélhettek tapasztalatokat a szakma képviselői, aki minden bizonnyal ismét találkoznak majd jövőre ugyanott, ugyanekkor.