Ezt a célt deklarálták a Paksi Társadalmi Tanács második ülésén, augusztus 31-én hétfőn, a paksi Erzsébet Nagyszállóban. A megbeszélésen történtekről dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Süli János paksi polgármester tájékoztatta a sajtót.

Paksi Társadalmi Tanács közösségi igényre, júniusban jött létre 41 atomerőmű-környéki település részvételével, azzal a céllal, hogy a lakosság tájékoztatást kaphasson a leendő beruházásokról, továbbá a projektért felelősökkel kommunikálva a települések érdekeit érvényesíteni tudja a fejlesztések során.

Az augusztus utolsó napján tartott ülés a második volt a sorban, amelyen a tagtelepülések polgármesterei és Aszódi Attila kormánybiztos mellett részt vett Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője is. A miniszter örült a tanács létrejöttének, így biztosítottnak látja a kétirányú információáramlást, a kormányzat nyitott a tanács felől érkező igények rangsorolására, összehangolására és figyelembe vételére, hiszen nem lenne szerencsés, ha azok kereszteznék egymást. Az sem utolsó szempont, hogy a régiós fejlesztési igényeket a paksi beruházáshoz tudják illeszteni.

Ilyen lenne például a Kalocsa-Paks között épülő híd, amelyre közvetlenül a paksi beruházás miatt nem lenne szükség, de szeretnék a kalocsai régiót is bekapcsolni a vérkeringésbe. Ennek kapcsán azokat a megvalósíthatósági tanulmányokat mutatták be, amelyekről múlt heti számunkban részletesen olvashattak, így erre a témára e helyt most nem is térnénk ki.

Az ülésen bemutatták még azokat a jelentéseket, amelyek az elmúlt egy év műszaki és engedélyeztetési folyamatait foglalták össze, ezeket a dokumentumokat hamarosan a nyilvánosság számára is rendelkezésre bocsátják, s igyekeznek a továbbiakban a régióban élőknek folyamatosan beszámolni a fejleményekről.

Elhangzott az is, hogy a két új blokk építéséhez kapcsolódó előzetes feladatok az ütemezés szerint haladnak, az orosz partner már készíti a terveket eddigi referenciái alapján, a paksi adottságokhoz igazítva, miközben a földtani kutatások folytatódnak, a geológusok tüsténkednek, a magyar fél pedig a törvényalkotás terén teszi a dolgát. Mindezekkel párhuzamosan a kormányzat egy oktatási cselekvési tervvel is készül a felmerülő szakemberigény kielégítésére.

Lakossági fórumok sorát szervezték és szervezik ezután is, sőt a kommunikációt kiterjesztik a környező országokra. A következő hónapokban környezetvédelmi eljárás keretében összesen 11 országban tartanak szakmai konzultációkat így szomszédainknál, de Görögország, Málta, Németország és Csehország is jelezte, hogy igényt tartana ilyen megbeszélésekre.

Ezen a paksi tanácskozáson az is elhangzott, hogy a tagtelepülések igényeit kielégítendő, jövőben két külön finanszírozási csatornán keresztül érkezhetnek források, az egyik – a már működő – a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványon (JETA) keresztül, míg a másik, egyelőre meg nem nevezett forrást pedig akár az Európai Uniótól származó összegekkel is ki lehet majd egészíteni.

Előbbi továbbra is az önkormányzatok általános feladatait hivatott majd segíteni, míg az utóbbi keretből az erőmű bővítéséhez kapcsolódó, az azokból adódó feladatok ellátásának támogatását lehet majd finanszírozni.

Az építkezéssel párhuzamosan ki kell építeni egy élelmiszer-ellátó rendszert is, minél rövidebb élelmi-szerutak kialakításával, igyekezve a helyi termelő és feldolgozó kisgazdaságokat helyzetbe hozni, segíteni őket a kapacitás-növelésben.

Az építkezés idejére a térségbe települő várhatóan 8-12 ezer embert ugyanakkor nem csak élelmezni, de szállásolni is tudni kell, ezek a feladatok is a PTT településeire hárulnak, Pakson legalább 600 lakást építenének, de szerte a környéken szükség lesz új ingatlanokra, melyeket – a körülbelül tízéves periódus után – hosszú távon a falusi turizmusban hasznosíthatnának a települések.