A magyar gazdaság erősödésének egyik jele, hogy emelkedik az áramfogyasztás. A villamosenergia-felhasználás nő, hiába terjednek az energiatakarékos eszközök. Magyarországon tavaly olyan sok áramot fogyasztottunk, amennyit korábban még soha, ráadásul a rendszerterhelési rekord idén már több alkalommal is megdőlt – vázolta Kovács Pál, az új paksi blokkok tervezéséért és megépítéséért felelős államtitkár.

– Téves elképzelés, hogy ha az épületek hőszigetelésére fordítanánk a Paks II-re szánt pénzt, a beruházás szükségtelenné válna. Hozzátette: a villamosenergia-fogyasztást a digitalizáció, az elektromos autók terjedése, az „okosvárosok” előretörése tovább növeli. 

Kovács Pál hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonság érdekében olyan hazai forrásokra kell támaszkodnunk, amelyek az időjárástól függetlenül, éjjel-nappal képesek nagy mennyiségben villamos energiát előállítani. Az államtitkár kifejtette: a Nemzeti Energiastratégia nagyban épít az atomenergiára és a megújulókra, mint karbonmentesen termelő forrásokra. Hozzátette: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmánya szerint a megújulók arányát gazdasági és technológiai szempontból legfeljebb 30%-ban javasolt alkalmazni az energiakosárban.

Az államtitkár felhívta a figyelmet a MAVIR közelmúltban megjelent kapacitáselemzésében két fontos tényre. Az egyik az, hogy az előrejelzések szerint 2033-ra a hazai energiakapacitás megfeleződik. Tehát nem az a kérdés, hogy szükség van-e Paks II-re, hanem az, hogy még milyen további erőművek épülnek. A másik, hogy a hazai erőműpark legjobban teljesítő egysége Paks „kihasználtsága” évek óta 90% körül vagy afelett van.

A hazánkban termelt villamos energia felét, a hazánkban elfogyasztott villany harmadát a jelenleg működő atomerőmű biztosítja. Ennek élettartama 2032-37 között lejár. A két új paksi blokk a leálló atomerőmű pótlására hivatott.

Az új blokkokkal Magyarország villamosenergia-ellátásának biztonsága nő, hisz az áram forrása az országhatáron belülről lesz biztosítható – összegezte az államtitkár. Hozzáfűzte: Paks II. nemcsak ellátásbiztonsági és szuverenitási kérdés, hanem klímapolitikai is, hiszen az atomerőművek képesek csak nagy mennyiségben, szén-dioxid-kibocsátás nélkül áramtermelésre.

                                                                                                                                                                                                (X)