Amióta a magyar kormányfő azzal jött haza közelmúltbeli moszkvai útjáról, hogy hitelszerződést és atomerőmű-építést írt alá, sokan, sokféleképpen beszélnek a magyarországi energiaellátás alapkövét pótolni hivatott Paks II. projektről. A méregdrága (kb. 3700 milliárd forintos) beruházás költsége 90-szer annyi, mint a Kőröshegyi Völgyhídé; de épülhetne belőle 31 db M6-os autópálya is.

Arra a kérdésre, hogy mégis megéri-e, mi több: indokolt-e felépíteni, és ezzel 2100-ig (!) meghatározni a magyar energiatermelést, neves atomfizikus érvei közt kerestük a választ.

– Magyarország folyamatos energiaellátása az egyik legfontosabb érdeke a társadalomnak, hiszen e nélkül összeomlik annak kötőszövete, fontos társadalmi folyamatok nem tudnak lejátszódni, aminek hatására az egész társadalom kifordulhatna önmagából – szögezte le a KORONAfm100-nak adott interjújában Kiss Ádám. Az ELTE Atomfizikai tanszékének professzora – egyben az MTA Magfizikai bizottságának elnöke – ugyan egyetért minden, megújuló energiaforrások bevezetésére tett törekvéssel, mégis helyesli a kieső atomenergia-termelés pótlását. A szélerőművek, duzzasztók, vagy bioerőművek ugyanis aligha fedezhetnék a mai energiaigényünket. – Magyarország villamos-energia-felhasználásának 40 százalék körüli részarányát a mai Paksi Atomerőmű termeli meg; és talán az is közismert, hogy volt egy eljárás, amely a négy paksi blokk üzemidejét húsz évvel meghosszabbította. Ez tehát annyit jelent, hogy 2032 és 2037 között Magyarország energiatermelésének 40 százaléka mindenképpen ki fog esni – magyarázta a tudós, azt is hangsúlyozva, hogy az új erőmű ötlete nem új keletű. Ezen már tíz évvel ezelőtt is gondolkodni kellett, tehát nem csak napjainkra vált rendkívül fontos, aktuális kérdéssé. Pláne akkora felhasználás mellett, mint hazánké.

– Magyarországon legalább százszorosan több energiát fogyaszt minden ember, minden nap, mint amennyit egy normális testfelépítésű felnőtt férfi fizikailag elő tudna állítani – szemléltette Kiss, hozzátéve, hogy ekkora fogyasztás mellett nem engedhetjük meg magunknak egy négy reaktorblokkos atomerőmű bezárását. – Egészen biztos, hogy a 2030-as években az összes jelenleg üzemelő reaktorblokkot leállítják, és akkor a ma is meglévő energiatermelés-kapacitás – mintegy két gigawatt teljesítmény – kiesik. Ennek pótlásáról már most gondolkodnunk kell – vallja a professzor. A tervek szerint egyébként a Paks II. nem lesz a mostani atomerőműnél nagyobb teljesítményű, csupán azért készül, hogy idővel kiválthassa az eredetileg tervezett élettartamuknál már így is húsz esztendővel tovább működő reaktorokat. Amikor néhány évvel ezelőtt szóba került a leállás, sokan kezdtek el abban bízni, hogy a két gigawatt pótlására majd a zöldenergia felé fordul az ország. Nem így lett – de Kiss Ádám szerint ez nagyjából törvényszerű is volt.

Az atomnak nincs ellenfele

– Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a megújuló energiák igazi alternatívát jelentenek az ásványi energiahordozókkal és az atomenergiával szemben. Itt ki kell hangsúlyozni, hogy a napenergia, a szélenergia, vagy a biotömeg felhasználása, esetleg még a geotermikus energia bizonyítja azt, hogy valóban nagy mennyiségű energiát lehet belőle előállítani – sorolta a közelmúltban felmerült variációkat a professzor, egyben figyelmeztetve: kár azt hinni, hogy ezekért cserébe nem fizet nagy árat a természetes élővilág. – A legtöbb ember nem tudja, hogy a megújuló energiát termelő erőműveknek óriási környezeti hatásuk van: teljesen szétrombolják ugyanis a tájat, és a környezetterhelésük messze nem elhanyagolható. A bős–nagymarosi vízlépcső például az elmúlt tíz év szlovák adatai szerint átlagosan 300 megawatt körüli teljesítménnyel termeli az elektromos energiát. Ez gyakorlatilag egy paksi blokk teljesítményénél is jóval kevesebb, annak kb. 60 százaléka; de van mögötte 40 km²-nyi tároló, ami óriási természetes területet foglalt el – szólt az összehasonlítás. A megújuló energiát előállító üzemek költségei Kiss Ádám szerint ugyan fognak csökkenni, de pillanatnyilag egyáltalán nem versenyképesek; sem az ásványi energiahordozókkal, sem az atomerőművel szemben. És ilyen helyzetben hiába támogatja ő maga is némelyik megújuló energia befogását, hiszen akkora nagyságrendben, amelyben Magyarországnak energiára van szüksége, nem jön belőle össze megfelelő teljesítmény. Nem úgy az új atomerőműből, amely, ha a vállalt határidőre felépítik, még felesleget is termelhet – persze a mai négy reaktorral együtt. Az így keletkező plusz áram pedig nem menne pocsékba: a nemzetközi piacon jól értékesíthetnénk.

Nem tud felrobbanni

Az atomerőművekről nyilván tudni kell, hogy veszélyes üzemek, így törekedni kell a minél nagyobb biztonságra. Ahogy a tudós fogalmaz: „a természeti törvények alapján nem zárható ki semmilyen katasztrófa, csak az, amit azok nem tesznek lehetővé”. Az egyszerűen bonyolult meghatározás a Paks II. projektre levetítve lényegében annyit jelent, hogy a mai technológia (és Magyarország földrajzi adottságai) mellett nem létezik olyan körülmény, amely ott előidézhetne egy erőműkatasztrófát. Ehhez azonban abszolút precízen kell eljárniuk az oroszoknak is, akik vállalták a nagy értékű beruházás megvalósítását – magyar ellenőrzés alatt.

– Úgy gondolom, hogy a Roszatom egy világszínvonalú cég, amelynek eddigi teljesítménye már bizonyította azt, hogy valóban üzembiztos atomerőműveket tud építeni – mondta a Paks II-t kivitelező, orosz állami vállalatról Kiss Ádám, hangsúlyozva azt is, hogy ha atomerőműnyi a tét, akkor még egy ilyen nagy tekintélyű cég sem kap teljesen szabad kezet. – A Paks II. építésébe nagyon sok szakember fog beleszólni; Magyarország pedig mindvégig ellenőrizni fogja a biztonsági előírások betartását – nyugtatta meg a kétkedőket a professzor, külön kitérve a majdani működtetés kockázataira is. – Alig találunk két reaktort, ami pontosan ugyanolyan, de azt tudni lehet, hogy a működési elvük megegyezik majd a jelenlegi négy paksi blokkéval. Ráadásul olyan típusú reaktorok lesznek, amelyek semmilyen módon nem tudnak nukleáris robbanást előidézni; azt ugyanis természeti törvény zárja ki – állította Kiss Ádám.

Jó üzlet, sok munkahely?

– Nagyon nehezen vállalkozom a válaszra, mert ez igazából politikai kérdés, de úgy gondolom: igen – szólt óvatosan az MTA Magfizikai bizottságának elnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy jó üzletnek érzi-e az új erőművet. Azt viszont egész konkrétan meg tudta mondani, hogy munkahelyteremtés szempontjából mennyire lesz kimagasló: semennyire. Legalábbis miután üzembe helyezték. – Ez az erőmű nagyjából ugyanakkora lesz, mint a mostani, és a működtetése nem jelent majd sokkal több munkahelyet. Kétszer annyit például biztosan nem, mint amennyi a mostani Paksnak van. Addig viszont, amíg épül, nagyon sok embernek adhat munkát, és ráadásul hosszú időszakon, két évtizeden át – véli Kiss Ádám.