Komoly állami beavatkozás nélkül nem lehet elérni az energiarendszer szénmentesítését. Eredményt a megújuló energiaforrások és az atomenergia együttes használatával lehet elérni – hangzott el azon a nemzetközi konferencián, ahol bemutatták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynöksége új, „A dekarbonizáció költségei” című kiadványát.

Az atomenergia és a megújulók együttes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja az OECD NEA, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynöksége új tanulmánya, amelynek bemutatóját Magyarországon tartották egy nemzetközi konferencia keretében.

Az ezt megelőző sajtótájékoztatón Süli János tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy „A dekarbonizáció költségei” című a kiadvány egyértelműen megerősíti az általa számos alkalommal kifejtett álláspontot, miszerint a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiát és a megújulókat nem egymás ellenében kell vizsgálni, hanem azokat okosan kombinálva kell alkalmazni az energiamixben. A tanulmány arra ad választ, hogy az atomenergia és a megújulók együttes alkalmazása miként lehet hatékony, a költségelemzések arra szolgálnak, hogy segítségükkel és az ország adottságainak figyelembe vételével a tagországok a legkedvezőbb energiamixet alakíthassák ki.

– Ha a jövő energiacéljait meg akarjuk valósítani, minden opciót figyelembe kell venni a dekarbonizáció megoldására. Egyértelműen rávilágított a tanulmány arra, hogy a jelenlegi körülmények között komoly állami beavatkozás, ráhatás nélkül ezeket a célokat nem lehet elérni – fogalmazott William D. Magwood főigazgató. Az OCD NEA prognózisa szerint a megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepe lesz a jövőben, de tisztába kell lenni azzal, hogy ez milyen költségeket vonz, és milyen hatásokat gyakorol az energiapiacra. A főigazgató leszögezte: minden országnak szuverén joga, hogy eldöntse, milyen módon biztosítja saját villamosenergia-ellátását. Tapasztalatai szerint mindenki arra törekszik, hogy elkerülje az erőteljes importfüggőséget. – Úgy gondolom, hogy Magyarország esetében az a meghatározó, hogy nagyon nagymértékű importra szorul. A szénhidrogének felhasználásának csökkentése érdekében olyan országok tekintetében, mint például Magyarország is, a nukleáris energia egy kiváló lehetőséget jelent – mondta William D. Magwood.

Süli János miniszter ismertette, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás nő, sorra dőlnek meg a rendszerterhelési rekordok. Ugyanakkor egyre nagyobb az áramimport aránya is. Tavaly a villamosenergia-felhasználás 31,6%-a származott importból, ami az eddigi legmagasabb érték. – Az ilyen mértékű kitettség nagymértékben megingathatja a gazdaságot, a lakosság olcsó villamosenergia-ellátását. Ez is indokolja, hogy megépüljön a Paksi Atomerőmű két új blokkja – vázolta a miniszter kiemelve, hogy az atomerőművek széndioxid-kibocsátás mentesen termelnek, tehát Paks II. az ellátásbiztonság garantálásában és az energiaellátás szénmentesítésében is fontos szerepet játszik.

(X)