Lapunk hasábjain az év elején rendre hírt adtunk már Dunapataj nevezetes évfordulóiról. Alább néhány fontosabb, illetve érdekesebb idei dunapataji évfordulóról emlékezünk meg.

Bő két évszázada, 1807-ben a pataji református templom jelentős felújítása zajlott a nagyhírű prédikátor, Kolmár József vezetésével. A templomépítést különleges esemény szakította meg, ugyanis az akkori uralkodó Ferenc király, átutazóban megtekintette az építkezést. Erről a jelentős eseményről így tudósított Kolmár: „Az ezen 1807-dik esztendőben, május havában, szerencséje volt Patajnak egy felséges vendéghez. A Budai Országgyűléséről lefelé utazván felséges I. Ferenc kegyelmes királyunk a Bács Vármegyei Ferenc-Csatornájának megnézése végett útját erre felé vette, amikor utcákon meg állapodván, és Kalocsai kanonok főtisztelendő Klobusitzki Péter úr által meg köszöntetvén méltóztatott a felség a helybeli református prédikátorhoz kegyes lebocsátkozással viseltetni, az elpusztult Templomról, a református gyülekezet számáról és egyebekről tőle tudakozódni. Az egész nép és minden oskolás gyermekek kiállíttatván sok vivát kiáltásokkal tisztelték a Felséges Fejedelmet, és véle utazott kedves leányát, most a franciák császárnéját, Luisa herceg asszonyt.”

160 éve, 1857-ben megkezdődött a tanítás a Kalocsai Érsekség majorságában, Böddön. 1973-ig folyt itt a tanítás és a bő száz év alatt 3102 tanuló nyert képzést a böddi tanyai iskolában.

Kisdedóvót, vagyis óvodát állítottak fel Patajon, ami egy óvónővel és egy dajkával kezdte meg működését éppen 125 éve, 1892-ben. A pataji fociról pedig 95 évvel ez előttről van hírünk: 1922. május 22-én futballpálya-avató mérkőzést rendeztek Dunapatajon a helyi Torna Egylet és a Kalocsai Torna Egylet között.

A 20. századi Pataj egyik legjelentősebb eseménye volt, amikor 90 évvel ezelőtt, 1927. szeptember 1-én megkezdődött a tanítás a település közlekedési csomópontjában épült, modern, nagyméretű polgári iskolában. Az iskola szervezését 1918-ban, a tanítást pedig 1919-ben kezdték. A most is álló, tekintélyes polgári iskolaépület alapkövét 1926. május 1-én rakták le. Az iskola Mattanovich Árpád építész tervei alapján épült.

Nyolc évtizede, 1937-ben építették át a dunapataji unitáriusok a község főutcáján lévő magtárat erdélyi stílusú templommá. A templomban az első istentiszteletet 1937. november 14-én tartották, ekkor húzták fel a toronyba a Bogárdi István és felesége K. Pap Julianna által adományozott harangot is. (Képünkön a Bogárdi-harang Nagy-Magyarország képe látható a 90. zsoltár kezdő sorával körbefogva.)

Érdemes megemlékeznünk, hogy a második kommunista diktatúra előtt milyen egyesületek működtek Dunapatajon. Egy 70 évvel ezelőtti, 1947-ben készült kimutatásból látható, hogy az egyesületek területén is milyen tagolt volt a község társadalma: 1. Dunapataji Hadirokkantak, Hadiárvák és Hadiözvegyek Csoportja, 2. Dunapataji '48-as kör, 3. Dunapataji Gazdakör, 4. Dunapataji Katholikus Kör, 5. Dunapataj és környéke Méhészkör, 6. Magyar Vöröskereszt Dunapataji Fiókja, 7. Dunapataji III. Temetkezési Társulat, 8. Dunapataji Vadásztársaság, 9. Dunapataj és Vidéke Ipartestület, 10. MADISZ. Ekkor már jelentősen visszaszorították a vallási egyesületeket, ezért a megszűnt egyesületek és körök közé tartoztak a következők: 1. Kalász, Katholikus Leánykör, 2. Dunapataji Szociális Missziótársulat Asszonyszövetsége, 3. Dunapataji Szent Imre Ifjúsági Egyesület, 4. Dunapataji Református Ráchel Leány Bibliakör, 5. Dunapataji Református Lidia Női Bibliakör, 6. Dunapataji Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület.

Hét évtizede, 1947-ben, a pataji jegyző jelentette az alispánnak, hogy Szentkirály és Őrjeg pusztán sokan laknak, összesen: 513 fő, ebből Szentkirályon 72 család, Őrjegben pedig 35 család. Őrjeg puszta Patajtól, Kiskőröstől és Akasztótól is jelentős távolságra esik, így az őrjegi gyerekek a szentkirályi iskolába jártak át tanulni. A helyzetet a tanyai lakosok oldották meg, akik szinte önerőből építették meg az egy tantermes, földpadlós őrjegi iskolát. A tanítás 1947-ben kezdődött, és az iskola csak 1968-ig működött. Az iskolában a két évtized alatt összesen 766 gyermek tanult.

Mozgalmas éve volt a patajiaknak 55 éve, 1962-ben. Ekkor kezdett el működni a Gumigyár, hivatalos nevén a Bács-Kiskun Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat dunapataji telepe, ami évtizedekig az egyik legnagyobb munkaadó volt Dunapatajon. Ugyanebben az évben Kodály Zoltán Patajra látogatott, megtekintette az újonnan nyílt múzeumi épületet és letette a művelődési ház alapkövét. Rá egy évtizedre, 1972. június 11-én a művelődési háznak a Kodály Zoltán nevet adták.

Fél évszázada, 1967-ben zeneiskola kezdte meg működését a községben, ennek vezetője Cserei József igazgató-tanár volt. Sajnos a zeneiskola megalakulásával egyidejűleg megszüntették a szentkirályi iskolát, ami több száz tanyai gyermeket indított el az élet útjára. Megszüntetésének az volt az oka, hogy a pár évtizedig virágzott pataji tanyavilágot szinte rohamléptekben számolta föl az akkori politikai rendszer és a téeszesítés.