2015 is számos jeles és néhány kevésbé ismert évfordulót tartogat számunkra Dunapataj vonatkozásában. Mint korábbi év eleji számainkban már megszokhatták, ezúttal is időrendi sorrendbe szedve közlök néhány érdekesebb évfordulót Pataj történelméből.

Minden településnek az egyik legfontosabb évszáma az, amikor először bukkan föl a neve a történelemben. Patajt kereken 870 éve, 1145-ben említették először az oklevelekben „Pathay” néven. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy előtte a település nem létezett, hiszen Pataj egészen bizonyosan a honfoglalás kora óta lakott. Maga a Pataj név is egy 10. században élt előkelőség, Pata nevéből ered.

Dunapataj legrégebbi pecsétnyomója idén éppen 360 éves. A református egyház 1655-ben készült pecsétnyomója a „M D Patai ref. Sz. Eklesia Petsetye 1655” köriratot viseli.

Közel három évszázada, egészen pontosan 290 éve, 1725-ben III. Károly király három országos vásárt engedélyezett Pataj mezővárosának Zsuzsanna, Bertalan és Miklós napján. A 18. század folyamán e vásártartási kiváltságot többször megerősítették, módosították és kibővítették öt vásár tartására. A vásárok nagy jelentőséggel bírtak a város életében: bevételi forrásul szolgáltak. A városlakók és a környékből ide sereglett népek itt szerezték be a helyben nem kapható termékeket, adták-vették az állatokat. A vásárok a különböző eltérő kultúrák találkozásának a helyszínei is voltak.

A 18. századból két olyan évszám is figyelemre méltó, ami nagyon sokáig meghatározta a patajiak életét és amelyeknek idén évfordulói vannak. 270 évvel ezelőtt, 1745-ben a patajiak szerződést kötöttek földesurukkal Rudnyánszky Józseffel. E szerződés stabil és kiszámítható életet biztosított a mezőváros lakóinak. Rudnyánszky halála után a földesurak fokozódó pénzéhsége végül oda vezetett, hogy 220 éve, 1795-ben majd száz évig tartó pereskedésbe kezdett a város a földesurakkal. Az úrbéri per, ami nem sok jót hozott a patajiaknak, csak 1877-ben ért véget.

Egy település életében mindig is fontosak voltak egy-egy közösség, intézmény vezetői. Különösen így van ez a falvak életében, ahol az egyházak és az iskolák vezetői meghatározó személyek voltak. Több mint három évtizeden keresztül 1895-től 1927-ig volt a nagy múltú pataji református egyházközség élén Balla Árpád református lelkész. Ő volt az egyik kezdeményezője, többek között, a pataji polgári iskolának. Ehhez az iskolához, illetve annak vezetőjéhez is kötődik idei évforduló: 90 éve, 1925. július 7-én kezdte meg szolgálatát Domonkos Kálmán polgári iskolai igazgató. Az ő igazgatása alatt épült föl a polgári (ma általános) iskola épülete. Szépen ívelő pályafutásának 1941-es halála vetett véget.

A II. világháború vége felé, a szovjet front elhaladtával, 1945 tavaszán megindult az új élet Magyarországon, így Dunapatajon is. Az ideiglenes kormány egyik legfontosabb rendelkezése a földreform volt. A pataji polgármesteri hivatal folyosójának falára 1985-ben, 30 éve elhelyezett márványtábla azt hirdeti, hogy „Dunapatajon 1945 tavaszán 140 szegényparaszt-család kapott földet a földosztás keretében.”

Csenki Sándor cigánykutató 70 évvel ezelőtti, 1945. január 19-én történt tragikus haláláról a Kalocsai Néplap 2015. január 23-i számában már bővebben megemlékeztem.

Patajon a különböző egyesületek és körök is mindig jelentősek voltak. Az ötvenes évekre a kommunista diktatúra a hagyományos pataji egyesületi rendszert fölszámolta. Ennek ellenére új egyesület is alakult Dunapatajon, méghozzá a Sporthorgász Egyesület. A hat évtizede, 1955-ben alakult egyesület azóta erős egyesületté nőtte ki magát, legfőbb feladata a Szelidi-tó kezelése és horgászatának szervezése.

Egy évtizeddel később, 1965-ben, szomorú eseményre került sor Dunapataj határában: befejezte működését a szentkirályi iskola. A Pataji-Szentkirályon az oktatás 1933-ban kezdődött, az iskola 1936-ban épült fel, ahol istentiszteleteket és búcsúkat is tartottak. A kis iskolakápolnában egyszerű faragású oltár volt, amelyre 1959-ben egy Szent Filoména kép került. A szentképet Feszty Masa festette. (Képünkön Szent Filoména képe a szentkirályi gyerekek gyűrűjében.)

Három évtizede, 1985-ben alakult meg a Patajiak Köre Egyesület, mely a rendszerváltás előtti Magyarországon egyedülállóan, az elsők között, alulról jövő kezdeményezésként jöhetett létre. Az egyesület megalakulása nem volt zökkenőmentes, és az akkori hatalom gyanakvással figyelte a pataji polgárok és segítőik kezdeményezését. A nehézségek ellenére az egyesület megvetette a lábát és saját épületben folytatja tevékenységét.