A Kalocsai Jogászegylet szakmai aktivitásának újabb megnyilvánulásaként dr. Szűcs Éva címzetes megyei bíró a Járási Bíróságon január 17-én, az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvéből tartott előadást a kalocsai és a bajai járásból érkezett szakembereknek. A bíróság nagy tanácskozótermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság egyebek között a házasság, annak felbontása, a házassági vagyonközösség megszüntetésének új szabályiról, a szülői felelősség, gyámság, gyermektartás, rokontartás, a gyermek külföldre távozása témákban jutott átfogó és hasznos ismeretekhez.

Az új Polgári Törvénykönyvet felölelő, hat részből álló sorozat harmadik, a Családjogi Könyvről szóló előadásának időzítése azért bizonyult jónak, mert az új Ptk. legtöbb rendelkezése március 15-től lép hatályba. Ezt követően a bíróságok, a közjegyzők és a gyámhivatalok már az új, egyes esetekben jelentősen megváltozott Családjogi Könyv rendelkezési alapján hoznak döntéseket.

Dr. Szűcs Éva a Családjogi Könyv alapelveinek részletezésekor rámutatott: közigazgatási jogi szempontból is jelentősek azok a paragrafusok, amelyek a gyermek érdekének védelmét részletezik. Ezek a szabályok megfelelnek a gyermekjogi követelményeknek, de nem csak családjogi alapelvnek tekinthetők. A gyermek alapvető jogainak egyike: joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjen. Amennyiben ez nem lehetséges, lehetőleg családi környezetet kell számára biztosítani, valamint hogy korábbi családi kapcsolatait megtarthassa. Ezek a jogok hangsúlyozottan csak törvényben meghatározott esetben, kivételesen és a gyermek érdekében korlátozhatók.

A házasság, házasságkötés, valamint a házasság érvénytelenségének szabályai alapjában nem változtak, de mint az előadó rámutatott, nemcsak két házasság nem állhat fenn egyidejűleg, hanem egy házasság és egy bejegyzett élettársi kapcsolat, illetve két bejegyzett élettársi kapcsolat sem. A házasság felbontása tekintetében a magyar családjog fenntartja azt a rendszert, hogy nem annak van jelentősége, hogy elkövetett-e valamelyik házasfél vétkes magatartást, illetve ha igen, akkor melyikük. Sokkal inkább annak, hogy a házasság tönkrement, azaz teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezt a körülményt az új szabályozás részleteiben is kibontja. Amennyiben a házastársak nem közös megegyezéssel kérik a házasság felbontását, a bíróság különös jelentőséget tulajdonít a tényleges különélésnek, amelynek kezdete lényeges kérdés lesz a jövőben. Továbbra is lehetőség van a házasság közös megegyezésen alapuló felbontására, de ezzel kapcsolatban az úgynevezett járulékos kérdések terén komoly változások történtek. A házastársaknak március 15-től nem kell megállapodniuk a vagyonmegosztás kérdésében, azonban feltétlenül rendezniük kell a közös lakás használatát, valamint ha egyikük kéri, a házastársi tartás kérdését. Ezeken túlmenően a megállapodásnak ki kell térnie a közös gyermekkel kapcsolatos kérdésekre. A gyermektartás továbbra is alapvető jelentőségű része a megállapodásnak. A további, a gyermekre vonatkozó kérdések köre azonban attól függ, hogy a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, vagy nem. Ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a különélő szülővel való kapcsolattartás kérdését nem kell rendezniük. A gyermek lakóhelyét azonban közösen kell meghatározniuk. Az új Ptk. önálló paragrafusban hangsúlyozza a közvetítői eljárás jelentőségét, amikor is a vitás kérdésekben egy külső szakértő próbál segíteni. Ez az úgynevezett mediációs eljárás akár a bontóper megindítása előtt, akár az alatt igénybe vehető, és a bíróság is kezdeményezheti.

A házastársak vagyoni viszonyai, a házastársi vagyonközösség mindig is kiemelt jelentőségű kérdés a bontóperekben. Erre figyelemmel ezeket a rendelkezéseket az előadó címzetes megyei bíró részleteiben is bemutatta. Mint mondta, a házastársak vagyoni viszonyai jelentősen függenek attól, hogy házasság alatti, vagy a házasság felbontása utáni vagyoni viszonyokról van szó. A vagyoni kérdések azonban egyaránt érintik a házastársi tartás, a házassági vagyonjog, illetve a házastársi közös lakás használatának kérdését. A házastársi tartásnak elsősorban a házasság felbontása után lehet jelentősége, de a házastársi közös lakás használata is ilyen kérdés lehet. Különös jelentősége van annak az időszaknak, amikor a házastársak között már megszűnt az életközösség, de a bontóperre még nem került sor. Ezért az új Ptk. több vagyonjogi rendelkezése kifejezetten erre az időszakra vonatkozik. Hasonló hangsúlyt kap az új Ptk-ban a házasság alatt közösen felvett hitelek rendezése. Amennyiben a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel nem rendelkeznek, az életközösség fennállása alatt a házastársi vagyonközösség szabályai az irányadók rájuk nézve. A házastársi vagyonközösség a házasság alatti szolidaritásra épít. Tehát mindkét házasfél kiveszi a részét a házasságért, a családért való munkavégzésből függetlenül attól, hogy az keresőtevékenység, vagy éppen a háztartásban, a másik fél vállalkozásában, a gyermeknevelésben végzett munka. Ebből a felfogásból következik, hogy a házasfelek szerzeményei elsősorban a közös vagyont gyarapítják, tehát a házasság megszűnésekor a közös vagyon fele-fele arányban illeti a volt házastársakat. Az új Ptk. a házastársi vagyonközösség szabályait a jelenleginél lényegesen részletesebben rendezi, ezért aki ilyen cipőben jár, laikusként is jó eligazításhoz juthat a törvény szövegéből. Aki felüti az új törvényt, azt tapasztalhatja, hogy a közös vagyon megosztásának rendelkezései is gyarapodtak. Természetesen szükségszerűen, hiszen a közös vagyon és a házasfelek különvagyona jellemzően keveredik az életközösség fennállása alatt. A Családjogi Könyv szerint választható házassági vagyonjogi rendszer a közszerzeményi, valamint a vagyon-elkülönítési rendszer. A közszerzeményi rendszer a házastársak között egyfajta szerzeményi közösséget feltételez. Ám ennek csak akkor lesz majd jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik. Amíg a házasfelek együtt élnek, a szerzeményeiknek önálló tulajdonosai, azaz a szerzés idején csupán a házasságban történő együttélés tényénél fogva nem lesz közös tulajon. Amikor azonban megszűnik az életközösség, mindkét házastársnak igénye keletkezik. Ilyenkor az egyik házastárs a vagyongyarapodásnak a megosztását követelheti a másik házastárstól. Amint arra dr. Szűcs Éva rámutatott: ezeket a rendelkezéseket majd a bírói gyakorlat tölti meg tartalommal, de jónéhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy a bírói gyakorlat ebben a kérdésben egységes legyen. A vagyon-elkülönítési rendszerben a házastársaknak nem keletkezik közös vagyona, de a jogszabály kimondja, hogy a feleknek ilyen esetben is közösen kell viselniük a közös háztartás költségeit, a közös gyermek, de még a mostohagyermek megélhetésének, felnevelésének költségeit is. Fontos szabály, hogy nem csak a keresőtevékenység minősül költségviselésnek, hanem a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka is.

A házassági vagyonjogi szerződést a feleknek közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk. Ezt a szabályt az előadáson jelen lévő közjegyző azzal egészítette ki, hogy erre vonatkozóan folyamatban van egy olyan országos nyilvántartás bevezetése, amelyben megtalálhatók lesznek a házassági vagyonjogi szerződések. Fontos tudnivaló lehet az is: akik legalább egy évig együtt éltek, és kapcsolatukból gyermek született, a kapcsolat megszűnését követően élettársi tartást követelhetnek, valamint bíróságtól kérhetik a közösen használt lakás életközösség megszűnése utáni használatának rendezését.

Az apaság tényének megállapításában szintén történtek változások, e tekintetben az új szabályok egyértelműbbek lettek. Ezek a rendelkezések már számolnak azzal a gyakori helyzettel, amikor a házasság hivatalosan még fennáll, de a házassági életközösség már megszakadt, ugyanakkor ebben az időszakban, másik férfitől születik a gyermek.

Alapvető változás történt a Családjogi Könyvben azzal, hogy az új törvény a gyermekelhelyezés lehetőségeit megváltoztatta. A CSJK a gyermekelhelyezést arra az esetre tartja fenn és korlátozza, amikor mindkét szülő alkalmatlan a gyermek nevelésére, vagy a szülői felügyeleti jogok részükre történő biztosítása a gyermek érdekét veszélyeztetné. Így különösen a gyermek feletti gondozási-nevelési feladatokat, a vagyonkezelés, törvényes képviselet feladatát harmadik személyre bízza. Az új törvény hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét. Amennyiben a szülők között bármely, a gyermek életét érintő kérdésben vita van, a jövőben szinte kizárólag a gyámhatósághoz fordulhatnak. Ez jelentős változást jelent, ugyanis március 15-ig erre a bíróságnak van hatásköre.

A külön élő szülő és a gyermek kapcsolattartása gyakori probléma, ha a szülők között az életközösség megszakad. A gyakorlati példák azt mutatják: különösen a gyermeket nevelő szülő érti meg nehezen, vagy fogadja el, hogy a kapcsolattartás mind a különélő szülő, mind a gyermek oldalán határozott védelmet élvező jog. A törvény kimondja, hogy a szülő főszabályként akkor is jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Kivételesen még az a szülő is feljogosítható a kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy aki hozzájárult ahhoz, hogy gyermekét a másik szülő házastársa örökbe fogadja, illetve akinek azért szűnt meg a szülői felügyeleti joga, mert a gyermeket egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyta annak érdekében, hogy más nevelje fel. A szabályozás szerint kapcsolattartási ügyben akkor jár el a gyámhatóság, ha nincs folyamatban házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti per. A kapcsolattartási jog indokolt esetben korlátozható, illetve megvonható, a végrehajtás pedig valamennyi esetben a gyámhatóság feladata.

A szülők közötti együttműködést, kölcsönös tájékoztatás kötelezettségét számos kérdésben rendezi és megköveteli a Családjogi Könyv, ami különösen a kapcsolattartás tekintetében érvényes. A szülőknek egymás családi életét is tiszteletben kell tartaniuk, valamint a szülői felügyelet kérdéseiben egymást tájékoztatniuk kell. A szülők informálás kötelezettsége kiterjed a kapcsolattartás során előállt helyzetekre is. Ilyen lehet, hogy a kapcsolattartás elmaradásáról, az azt akadályozó körülményekről az érintett szülőnek a másik szülőt mihamarabb, késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Az új törvénnyel a gyámság jogi szabályozása szintén több új elemmel bővült. A kiskorú vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. A gyámot a gyámhatóság hivatalból rendeli ki minden esetben. Amennyiben a szülő előre gondoskodott erről és közokiratban vagy végrendeletben gyámot nevezett meg, a gyámhatóság elsősorban ezt a személyt köteles gyámként kirendelni. Amennyiben nevezett gyám nincs, vagy valamely kizáró ok fennáll, úgynevezett rendelt gyám fogja a gyámi feladatokat ellátni. Ilyenkor a gyámhatóság az erre alkalmas közeli hozzátartozók közül választ, ennek hiányában más hozzátartozó, illetve erre alkalmas személy gyámul rendelésére kerül sor. Köteles a gyámhatóság gyámul rendelni azt a személyt is, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, akinél mint harmadik személynél a bíróság helyezte el a gyermeket, illetve aki őt családba fogadta. A gyám a Családjogi Könyvben meghatározott feladatköröket tekintve a szülő feladatköreit látja el, de ez ezért nem jelenti a két jogintézmény azonosságát. A gyám nem csak vagyonkezelő és törvényes képviselő, hanem a gyermek gondozója és nevelője is egyben.

Az állami gondoskodás alatt álló, tehát intézetben vagy nevelőszülőnél nevelkedő gyermek nevelőszülője törvényben meghatározott feltételek mellett is csak kivételesen láthatja el a gyermekvédelmi gyám feladatait. A gyermekvédelmi gyám szintén új jogintézménye a Családjogi Könyvnek.

A gyermektartás-díj megállapítása és fizetése szintén a megszűnt házasságok, élettársi kapcsolatok krónikus problémája. Mind a kiskorú gyermek tartása, mind a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása mögött háttérszabályokként állnak a rokontartásra vonatkozó kibővült, immár új elvek mentén hozott rendelkezések. A kiskorú gyermek körébe nem csak a tizennyolcadik évüket be nem töltött gyermekek tartoznak, hanem, amennyiben még középfokú oktatási intézmény tanulói, a huszadik évüket el nem ért gyermekek is. A továbbtanuló nagykorú gyermek esetén ilyen életkori határ nincs, ugyanakkor a huszonötödik év betöltése utáni gyermek tartására a szülő csak kivételesen kötelezhető. A rászorultságot illetően a kiskorú gyermek rászorultságának vélelme kifejezetten megállapításra kerül, ha a továbbtanuló nagykorú gyermek rászorultsága az életpályára felkészítő tanulmányok folytatása miatt állhat fenn. A tanulmányok folytatásával kapcsolatban a Családjogi Könyv számos új követelményt megfogalmaz. A nagykorú gyermeknek a tanulmányait indokolt időn belül meg kell kezdenie, azokat lehetőleg megszakítás nélkül kell folytatnia, s tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek rendszeresen eleget kell tennie. Míg a kiskorú gyermek a tartásra soha nem lehet érdemtelen, addig a továbbtanuló nagykorú gyermekkel szemben a Családjogi Könyv – életkorára tekintettel – többletfeltételeket támaszt. Az érdemtelenségre alapot adó általános szabály a súlyosan kifogásolható magatartás, illetve az olyan életvitel folytatása, amely miatt a tartás nem várható el. A tartásra a nagykorú gyermek akkor is érdemtelen lehet, ha a kötelezettel való kapcsolattartást kellő indok nélkül elutasítja.

Dr. Szűcs Éva bírónő előadásában azt is hangsúlyozta, hogy az új Ptk. számos rendelkezése jelzi: nem csak a tizennegyedik évét betöltött, korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatása fontos, hanem a kisebb korú, de ítélőképes gyermekeké is. Az ítélőképesség nem köthető életkorhoz, az adott gyermeknél adott szituációban, az adott kérdéskör, konkrét kérdés tekintetében kell mérlegeléssel megállapítani azt, hogy a gyermek érti-e a kérdést és fel tudja-e mérni annak, valamint válaszának jelentőségét.

Példa lehet erre az a helyzet, amikor azzal a férfival szemben, aki a gyermeket hosszabb időn keresztül a saját háztartásában sajátjaként nevelte, az apasági vélelmet megdöntik. Ilyenkor a szülői státus jogilag megszűnik, de a ténylegesen fennállt szülő-gyermek érzelmi viszony alapja lehet annak, hogy a bíróság ezt a személyt a gyermekkel való kapcsolattartásra feljogosítsa. Ebből következik, hogy a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám is rendelkezhet kapcsolattartási joggal. A tartási rendelkezések nemcsak a szülő új házastársa, mint mostohaszülő és a gyermek között fennálló tartási helyzetet szabályozzák, hanem azzal is számolnak, hogy a gyermeket nem vér szerinti szülő, s nem a mostohaszülő nevelte hosszabb ideig saját háztartásában ellenszolgáltatás nélkül. Ilyen például a szülő élettársa. Amennyiben erre sor került, a gyermeknek is tartási kötelezettsége keletkezhet ezzel a személlyel szemben. A gyermekkel kapcsolatban ténylegesen fennálló, kvázi szülői kapcsolat új értelmezését mutatja az a merőben új rendelkezés, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával a gondozás-nevelés körébe tartozó egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában az a személy is részt vehet, akinek saját vagy a gyermek szülőjével közös háztartásában a gyermek ténylegesen, huzamos időn át nevelkedik.