Dr. Orosz Árpád, a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria öröklési jogi szaktanácsának elnöke, a Végrendelet című könyv szerzője a Kalocsai Jogászegylet szervezésében február 28-án a Kalocsai Járási Bíróságon, az új Ptk. megváltozott öröklési szabályairól tartott előadást. Dr. Orosz Árpád nem ismeretlen Bács-Kiskun megyében, hiszen bírói karrierje innen indult. Városi bíróként kezdte, majd megyei tanácsvezető bíróként került a bírói testület legfelső szintjére.

A városi bíróság nagy tanácstermét zsúfolásig megtöltő bírák, közjegyzők, ügyvédek és közigazgatási szakemberek előtt megtartott prezentáció a március 15-től hatályos új Ptk. VII. könyvét, az öröklés szabályait szinte teljesen kimerítette. Ám a joganyag nagy terjedelme miatt ezúttal – bár ez a kérdés szinte mindenkit érint, aki egyszer megszületett – csak a fontosabb kérdésekre koncentrálunk. Az előadó prezentációjában a végrendelet érvényességének új szabályairól, a törvényes öröklés rendjéről, a házastárs örökléséről, az özvegyi jogról, a szülők örökléséről, az utóöröklésről, a köteles rész új szabályairól és a hagyatéki terhekkel kapcsolatos kérdésekről értekezett.

Amint az egyebek mellett elhangzott, a végrendeleti öröklés az új szabályozásban is erőteljesen dominál, de az öröklés az a jogterület, ahol a stabilitásnak nagyon nagy a szerepe.

Az előadó rámutatott: az új Ptk. kapcsán azt szokták mondani, hogy az öröklési jog a magánjog legállandóbb területe, legstatikusabb része, és ahhoz csak a legszükségesebb mértékig nyúltak hozzá. Mégis úgy gondolja, hogy az új Ptk. Öröklési jogi könyvében alapvető koncepcióváltás történt. A végintézkedés szabadsága markánsan előtérbe került.

Természetesen a változó szabályok mellett is szem előtt tartja az új polgári törvénykönyv a túlélő házastárs érdekeit. Lényeges, hogy a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított.

Tehát a gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is, a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl. Mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezenfelül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl. Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi, megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl. A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont)

Az új jogszabály másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát. Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem fog járni.

Amint a fenti kis ízelítőből is látható, a változások nagyszabásúak. Éppen ezért, ha ilyen ügyünk akad, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni!