A Dunapatajhoz tartozó Pataji-Szentkirályon vagy más néven Alsó-Szentkirályon található domborulatról már a régi térképek is várként emlékeznek meg. 1862-ben azt írják a területről, hogy „egy pusztatemplom és nagy sáncz-négyszögek nyomai mai napig láthatók”. A Révai Nagy Lexikona 1912-es kiadása is megemlékezik a várról a Dunapataj szócikknél: „...D. határában a Szentkirályi puszta négyszögű földsáncai láthatók.” A földvár maradványait a gépekkel való több évtizedes földművelés a tájba simította, így ma már a magassági pont betontégláin kívül semmit nem lehet látni a területen, csak művelt földet és gyepet.

Az elmúlt években a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak érdeklődési középpontjába került az egykori földvár. Kutatások után körvonalazódni kezdett a hajdani vár története, amelynek részleteit Pánya István és dr. Rosta Szabolcs közölték közös tanulmányukban. A régi iratokból kikövetkeztethetően a szentkirályi palánkvár 1570 körül épült az Árpád-kori Szentkirály falu temploma köré és 1620 körül pusztult el. 1574-ben száz fős katonaság védte a kis várat, amelynek szerepe valószínűleg az Őrjeg mocsarain át vezető kereskedelmi útvonal, illetve átkelő védelme lehetett. A fennmaradt török adózási iratokból a vár török katonáinak nevét is lehet tudni, továbbá az itt történt fegyveres összecsapásokról is hírt kapunk a budai pasa magyar nyelvű levelezéséből.

A régi könyvek, térképek és légifelvételek tanulmányozása után július végén egy komplex, nemzetközinek is tekinthető vizsgálat zajlott le a kecskeméti Katona József Múzeum szervezésében dr. Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató és Pánya István térinformatikus vezetésével.

Pánya István térinformatikus, a kutatás szervezője elsősorban lelőhelykutatással és lelőhely diagnosztikával foglalkozik. Kutatási körébe tartozik a török kori faluhálózat és annak továbbélésének kutatása. A terepen, a júliusi forró napsütésben nyilatkozott lapunknak a szentkirályi várról és a kutatásról.

– Ez a hely azért érdekes, mivel Szentkirály falu a török hódoltság idején lakott volt és valószínűleg a vár miatt pusztult el. A faluról egyébként már az 1400-as évekből vannak adatok, a kalocsai érsekség kisnemesei laktak itt. A török korban az észak dél felé húzódó mocsárvilág, az úgynevezett Őrjeg annyira átjárhatatlan volt, hogy csak néhány út vezetett át rajta. Itt húzódott az egyik útvonal és ennek az átjárónak a nyugati védelmére építhették a törökök a szentkirályi palánkvárat.

A megyében nagyon kevés török kori palánkvár van: Jánoshalmán, amit beépítettek, Katymáron, amit nem találnak, a bajai valószínűleg a főtér alatt van, ezért gyakorlatilag kutathatatlan, és ugyanez vonatkozik a kalocsai várra, ami az érseki palotánál van. Ismert és kutatható palánkvár csak ez az egy van, ráadásul a terület nemzeti parkos kezelésben van, ami védelmet biztosít az elpusztult várnak és környezetének.

A védelem ellenére sajnos évek óta rabolják fémkeresősök, akik elviszik az érmeket, a különböző fém eszközöket, s ezzel a szentkirályi vár múltjának darabjait is kiszakítják innen. Ezért is nagyon fontos a minél előbbi tudományos felmérése a várnak.

Több műszerrel, többféle szempont és eljárás szerint mértük fel a területet: 8 hektárt, a vár tágabb környezetét a Forster Központ munkatársai mérték fel dr. Stibrányi Máté régész vezetésével. Ezzel a méréssel már nagyon pontosan meg lehet mondani a vár helyét. A vár közepén egy kőépület volt, ami valószínűleg a középkori Szentkirály falu temploma volt. Ezt a templomot vették körbe 2-3 méter magas földfallal, valamint árokkal. Alexandru Hegyi a Temesvári Nyugati Egyetem régész doktorandusz hallgatója egy másik, lassabb, de sokkal érzékenyebb műszerrel mérte föl a területet. Ezzel a méréssel a Forster Központ mérését fogjuk pontosítani. A Szegedi Tudományegyetemről két műszerrel vizsgálták a területet dr. Páll Dávid Gergely és dr. Sipos György geográfusok vezetésével. Örvendetes, hogy egy egyetemi hallgató szakdolgozatot készít majd a vár geofizikai vizsgálatából. Összesen négy műszerrel vizsgáltuk a terepet, ebből fogjuk majd a következtetéseket levonni.

Dr. Páll Dávid Gergely a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársa a kutatási módszerekről nyilatkozott lapunknak.

– A kecskeméti múzeummal régóta dolgozunk együtt, tőlük jött a kezdeményezés, hogy itt van egy kiváló lelőhely, amit a mi műszereinkkel meg tudnánk kutatni. Többfajta műszerrel dolgoztunk, komplex módon, és nemcsak a terepet vizsgáltuk, hanem a különböző műszerek összehasonlítására is jó lehetőségünk van együttműködve a budapesti és temesvári kollégákkal. A mi természettudományos módszereinkkel a várat és a régi település maradványait ásás nélkül, roncsolás-mentesen tudjuk megvizsgálni. A régészetnek a mi szakmánkkal való összekapcsolódását az eredményezte, hogy egy régészeti föltárás nagyon drága és sok idő. Ezért geofizikai berendezéseket használnak a régészek, amelyekkel gyorsan, ásás nélkül, nagy területről lehet információt nyerni, például hogy hol érdemes ásni. Ezzel a módszerrel centiméter pontossággal lehet sírokat, házakat, gödröket meghatározni. Különböző érzékenységű magnetométer és georadart használtunk ehhez a munkához. A 150-szer 150 méteres területen kb. 15 km-t kell gyalogolni a műszerrel a felméréshez. A számítógépes földolgozás után majd pontos térképet tudunk készíteni a várról és környezetéről. A budapesti kollégák adatai alapján már most elmondható, hogy kiválóan látszódik a régi település árokszerkezete. A mostani felmérés különlegessége, hogy ekkora területről, ilyen műszerparkkal, ilyen összehasonlító vizsgálatot még nem végeztek Magyarországon.

Azóta a Pánya Istvántól kapott információk megerősítették, hogy a szentkirályi vár helyét és közvetlen környezetét teljes mértékben felmérték és beazonosították. Az előzetes eredmények szerint a vár
80 x 90 méter alapterületű volt, falai másfél méteresek voltak, a várat öt méteres várárok vette körbe. További információk a felmérés adatainak teljes számítógépes feldolgozása után várhatók.

A kutatás segítségére volt az említett intézményeken, egyetemeken és munkatársain kívül a Kiskunsági Nemzeti Park és a kalocsai Viski Károly Múzeum, valamint Dunapataj Nagyközség Önkormányzata.

(Képünk a munkálatok közben készült, balról jobbra: Pánya István, dr. Páll Dávid Gergely és Alexandru Hegyi. Kis képünk az 1783-ban készült első katonai felvétel részlete.)