Érzékelve a főképp online felületekről lecsapódó közhangulatot, a Kalocsai Érsekség sajtótájékoztatót hívott össze október 31-én délutánra. Ezen a polgármester és a körzet önkormányzati képviselője, valamint civilek is megjelentek, kérdeztek, szócsatáztak a beszélőkkel. Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke jórészt a mostanihoz vezető állapotok miértjeiről, míg Vörös Márta főegyházmegyei főépítész azok műszaki hátteréről szólt – érdemi információk tekintetében főképp összegezve és tisztázva a helyi híradásokból már ismert fejleményeket, felvillantva egy-egy jövőre vonatkozó információt. Mindezek összességéből fakadóan a médiaesemény inkább emlékeztetett helyenként egy családias hangulatú lakossági fórumra, mintsem sajtótájékoztatóra.

A forrongó online közhangulat margójára

 Bár a jelen lévő újságírók valamennyien jelezték, hogy nem saját sérelmeiket, a közbeszédben tapasztaltakat tolmácsolják kérdéseikben, időről időre teret kaptak a személyes vélemények, javaslatok, ötletek, közbevetések. A hangulatot meghatározta Bábel Balázs érsek köszöntője, melyben jelezte, hogy a püspökök és érsekek java nem érezné hivatottnak magát, hogy Facebook-kommentekre reagáljon, ők viszont „itt vannak”. Vélhetőleg ezzel utalt arra az online kezdeményezésre, amely „Petíció a kalocsai Szentháromság tér helyreállításáért” címmel indult Gyarmati-Simigh Dóra (ő személyesen is ott volt a sajtótájékoztatón) kezdeményezésére, aki a cél népszerűsítése érdekében egy Facebook-oldalt is létrehozott. A petíciót, szűk egy hónap alatt, cikkünk írásának pillanatában 345-en írták alá névvel, vagy név nélkül, hogy lakossági nyomást gyakoroljanak a téren folyó, hónapok óta látványosan álló munkálatok újraindítása és mielőbbi zárása érdekében. Ha egy dolog kiviláglott a sajtótájékoztatóból, az az volt, hogy a Szentháromság térnek nevezett nagy egység rekonstrukciója nem merül ki a most látható gödrös terület betemetésében és burkolásában. Aki tehát a beruházás készre jelentésének időpontjáról és villámtempóban felvonuló kivitelezőkről szeretne olvasni, minden bizonnyal csalódni fog – háttérről, szándékokról és következő lépésekről viszont sok információ elhangzott.

Nincs pénz négy főépítészre, Vörös Márta marad!

 A főpásztor elmondása szerint érsekként Kalocsára kerülésekor tudta, hogy „a templom és más épületek is veszedelmes állapotban vannak”, azonban tíz éven át nem volt sem pénz, sem kivitelező, hogy nekiálljanak a felújításoknak. Jó barátja, Marosi Gábor építész kapta volna a feladatot, ő halálos ágyáról ajánlotta „egyházi referenciával rendelkező, megbízható, felsőfokon dolgozó és megfizethető” szakemberként Vörös Mártát az érseknek. Így kezdődött a templombelső felújítása a stukkók helyreállításával, majd nekikezdtek a történelmi múlt feltárásának. – Évekig húzódott és sokba került a régészeti feltárás, de visszahoztuk Kalocsa ezeréves örökségét, és a szent koronát hozó Asztrikot is azonosítani tudtuk, visszaadva a Szent István kori templom és a második székesegyház alapjait. A templom Magyarország legszebb barokk temploma lett, ahogy Erdő Péter bíboros fogalmazott – mondta Bábel érsek. Ezután koncentrálták erőiket a kiüresedett kanonok házra, majd a jelenlegi ASTRICEUM Érseki Múzeumra, ami „nem kellett senkinek”.

Volt ekkor egy elnyert pályázatuk a régi Korona Étterem rekonstrukciójára, amit megcsinálhattak volna, de a város kedvéért lemondtak róla, hogy megnyerjék a Kalocsa szíve programot. Az érsekség 400 millió forintot kapott, a város pedig ennek többszörösét. Ebből készült el az ASTRICEUM, amit 70 ezer ember nézett meg két év alatt. Korábban a Katona házban, ahol az Érseki Kincstár volt berendezve, évente 4000 ember fordult meg. Magukra vállalták a Szentháromság tér rendbehozatalát is, de annak kivitelezését nem lehet régészeti feltárások nélkül elvégezni, folytatja a főpásztor.

– Szokták mondani, hogy ide dől a pénz. Húsz éve vagyok érsek, ez idő alatt 3 milliárd 800 milliót kaptunk eddig a kormánytól, több mint 20 iskolának és ennek a hatalmas építkezésnek a fenntartására, amíg az izsáki iskola eddig magában 4.5 milliárdot kapott. Az érsekség 250 millió forintot költött eddig a térre, ami bizonyítja azt, hogy ezt komolyan akarjuk – folytatja. –A lokálpatrióták azt mondják, hogy szeretik a várost, én is szeretem! Kétszer segítettem az önkormányzatot, hogy működni tudjon, hogy a kórházi gyermekosztály megmaradjon, azt én jártam ki Zombor Gábornál, amikor még miniszter volt. Vörös Márta két súlyos töréssel a lábán-kezén és gerinctöréssel dolgozik. Mondják, hogy miért nem adom át a munkáját? Eddig is az ő tervei alapján dolgoztunk, a másik, hogy még segédmunkást sem kapni Kalocsán, nemhogy ilyen kvalifikált mérnököt – adta át a szót az említett szakembernek az érsek, hozzátéve későbbi kérdésre, hogy a költségvetésük nem engedi, hogy négy főépítészt foglalkoztassanak, a munkálatok bármilyen cégnél egyetlen főépítész kezében futnak össze.

Nem lesz készen ebben az évben a tér!

 Valószínűleg az online petícióban foglaltakra reagálva jelezte előre Vörös Márta, hogy nem lesz készen az idén a Szentháromság tér, hiszen minden folyamat engedélyek alapján működik, amelyekhez most készülnek a szükséges tervek. Objektív akadályok is hátráltatják a térrekonstrukciót, ami alapból sokat csúszott a késő régészeti engedélyek megszerzése miatt. Az tér alatt lévő orosz katonák földi maradványainak dolgában több mint másfél éve tart politikai egyezetetések sorozata az Orosz Nagykövetséggel, de engedély nélkül nem lehet az útban lévő testekhez nyúlni. A mérnökasszony rámutatott továbbá, hogy a tér nem csak a korábbi, macskakővel fedett területet jelenti, hanem a kastély, a múzeum, a Hotel, a Nagyszeminárium, Katona István ház és a Katolikus Óvoda által határolt terület az, amit Szentháromság térnek neveznek. Emlékeztetett, hogy ezen egység problémája, hogy egy korábbi templomrom keresztházának a sarka benyúlik a föld alatt a Kossuth utcai főút alá. Ennek feltárási kérésével foglalkozik az önkormányzat, ami többéves folyamat lesz – később elhangzott, hogy e tekintetben öt-tíz éven belül semmilyen lépés nem várható.

- A most látható gödör először feltöltődik, aztán azt az utat is szét kell bontanunk, ami most a templom felé vezet a kastélykapu felől, hiszen itt még nem végeztek régészeti feltárásokat, amelyekre 2019 júliusáig van engedélyünk. Nem végeztük még el a Hotel előtti járda felbontását és régészeti feltárását sem, hiszen biztosítani kellett a turisták átjárását.                              

Jövő héten ismét ideiglenes utat fogunk építeni a Foktői út felől a templom irányába, novemberben pedig elkezd majd töltődni a most látható gödrös terület, az engedélyezési eljárások pedig a maguk ütemében tudnak haladni, ami több hónapot vesz igénybe. Addig szilárd burkolatot nem lehet várni– így Vörös Márta.

Lakossági bizalomvesztés kontra teljes megbízói bizalom?

Újságírói kérdésre merült fel, hogy talán kevésbé lenne a közhangulat beruházás-ellenes, ha annak állomásaiba jobban bevonnák a nyilvánosságot. Továbbá az is, hogy a lakosság felőli bizalomvesztés „kézzel tapintható” Vörös Márta irányában, akinek talán „túl nagy teher a vállán” egy személyben gondoskodni a főegyházmegye építészeti ügyeiről.  A felvetésre reagálva Vörös Márta tisztázta, hogy őt Dr. Bábel Balázs érsek bízta meg a munkával, nem a város. Ennek ellenére „többször járt a főépítésznél, hívta őt, hogy nézze meg, mi történik itt, ő viszont sosem jött ki”. Ezután abban az irányban folytatódott az eszmecsere, hogy a város, mint tulajdonos hogyan viszonyul ahhoz, ami jelenleg az ő tulajdonában álló téren folyik. A médiaeseményen megjelent dr. Bálint József polgármester emlékeztetett, hogy az érsekség anno az építési hatósággal egyeztetetett terveit bemutatta, amelyek megvalósításához tulajdonosként hozzájárulást adott a város. – Az önkormányzat sem a Facebooknak dolgozik – mondta a polgármester – törvények és előírások kötnek bennünket, amelyeket be kell tartani. Az átépítéshez-feltáráshoz a korábbi városvezetés adta az engedélyét, amit fenntart a jelenlegi is. Koncepcióként bekerült a rendezése tervbe a majdani forgalom-elterelés lehetősége, ami öt-tíz éven belül nem aktuális téma.

Érdekes, amikor lakossági fórumot hirdettünk a témában, nem volt ott senki véleményezni,  aztán amikor indulnak a programok, jönnek a problémák, hogy nincs tájékoztatás – mondta Bálint.

Sajtótájékoztatóból lakossági fórum

Ahogy a másfél órás sajtótájékoztatónak haladtunk a vége felé egyre inkább emlékeztetett az esemény egy lakossági fórumra, amelyben ki- és beszólások tarkították a többé-kevésbé kérdésekre, felvetésekre, véleményekre adott válaszokat. Ezek között elhangzott, hogy a tér sérelmezett gazos arca ellen tenni fognak, valamint, hogy a kordonon túl látható törmelékek java még kezelésre, régészeti átvizsgálásra vár, azért vesztegel ott.

Visszatérő kérdés volt, hogy részben vagy egészben mikorra fog várhatóan elkészülni ez a projekt?

Válaszként folyamatosan visszaköszönt, hogy a folyamatban lévő munka komplexitására tekintettel erre nincsen konkrét dátum. A terveket beküldik az illetékes szakhatósághoz még az idei évben. A jövő év elejét várhatóan elviszik az engedélyezési folyamatok és talán 2019 tavaszára várható olyan munkálat, ami részben szilárd burkolatot fog produkálni.

- Ami burkolt felület volt, az burkolt felület is marad a téren. Látványtervek azért nincsenek még, mert a folyamat nem tart ott. Nagy testek, épülettömegek nem lesznek itt, inkább szobrok, amelyekre vonatkozóan korábban nyújtottunk már be átrendezési tervezetet az önkormányzat felé. Ez körülbelül tartja is magát – mondta Vörös Márta, majd Bábel érsek jegyezte meg, hogy 70 millió forintért elkészült az újrafaragott Szentháromság oszlop, amely a régészeti eredmények tükrében készült terv nyomán majdan épülő térre fog kerülni. Elhangzott továbbá, hogy a nagytemplom előtti, jelenlegi gödrös területet szeretnék a jövő év vége előtti időpontban készre jelenteni.

Újtelek, Drágszél, volt Korona Étterem

 Ugyancsak újságírói kérdésre hallhattunk információkat az újteleki templom felújításának befejezését illetően. A metropolita elmondta, hogy azzal már majdnem készen vannak, ott már miséznek is, bár a 70 milliós beruházáshoz sok támogatás Újtelek felől sem érkezett, leszámítva egy 500 ezres hozzájárulást. A drágszéli templomról annyit mondott, hogy azt anno elkezdték építeni, de időközben merült fel az igény, hogy legyen a kápolna alatt egy urnatemető, amit ki is alakítottak, Ott megfeneklett a munka, de folytatni fogják azt is. A volt kalocsai Korona Étteremre, vagy ahogy egyházi berkekben emlegetik, a Huber házra térve elhangzott, hogy az a város egyik legrégebbi háza, ami 300 évvel ezelőtti állapotába fog visszakerülni. - Akarjuk a város javát, ezt higgyék el nekünk – zárta mondandóját az érsek, aki többször is kijelentette a másfél óra során, hogy nála jobban senki nem várja, hogy a tárgyalt munkálatok sikerrel lezáruljanak.

V.I.