Nemrég fogadta el a TEIT tagsága a társulás éves beszámolóját, és kijelentethető, hogy Kalocsa minden tekintetben jól és határidőre teljesítette a társulási megállapodásban ráruházott feladatokat. A munka azért volt fontos, mert bizonyos számlákat, egyéb iratokat a városnak kellett összegyűjteni a társulás településeitől, például azért, hogy az ezek alapján járó támogatási összegeket le tudják hívni. A 2015-ös év munkáját összegző vezetői interjúban szóba került két atomerőmű-látogatás, és az is, hogy még lehet gond az elutasított tagfelvételek miatt. A háttérben az anyagiak mozgatják a szálakat.

– Tavaly év végén tisztújítás volt: az elnök személye megváltozott – utalt magára dr. Bálint József kalocsai polgármester, amikor a TEIT éves munkájáról nyilatkozott. – Ennek az új, kalocsai vezetésnek át kellett vennie bizonyos feladatokat, amelyek korábban is itt voltak, de aztán átkerültek Pakshoz, pedig a társulási megállapodás szerint a mi városunkhoz kellett volna tartozniuk. Ebben az évben már újra Kalocsa kezelt mindent: egyrészt a gazdálkodást, másrészt a kommunikációt – mondta, kiemelve, hogy új arculatot is kapott a társulás, valamint felvállalta kéthavonta a 23 ezres (!) példányszámú tájékoztató újság kiadását is.

Mérik a sugárzást

– Felállítottuk a felügyelőbizottságot, amelynek vannak tagjai a TEIT-ből, illetve delegáltak a településekről. Nekik sugárvédelmi vizsgát kellett tenni, hogy ellenőrizni tudják a Paksi Atomerőművet, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját is. Három vizsgálatot már ebben az évben sikerrel lebonyolítottak: méréseket hajtottak végre a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. telephelyén, valamint megtekintették az erőmű 3. blokkján végzett tervszerű karbantartási munkálatokat. A TEIT emellett független mérőrendszert működtet, melynek eredményei kiértékelés után összehasonlíthatóak a Paksi Atomerőmű méréseivel.

Az éves beszámoló szerint a társadalmi szervezetként működő TEIT-be tartozó települések polgármesterei és más hivatalos-személyek részt vettek egy előírt tanulmányúton is: májusban Angliába és Skóciába utaztak. A látogatás során jártak a dél-angliai Hinkley Point-i atomerőműnél, amelyet nemsokára leállítanak, de a közeli tengerparton már alapozzák a francia kivitelezők az új reaktorokat. Az unió által továbbengedett építkezés a paksival rokon helyzetet idéz, így érdemes volt személyesen is láttamozni, hogy hogyan oldják meg például a régióban többszöröződő lélekszámot: a munkások egy részének az ottani lakosság biztosít szállást, de építettek még társasházakat, lakásokat, majd a teljes létszámnál egy nagyobb tábort is. A másik erőmű a skóciai Torness városban található, és eltér a paksitól, hiszen nem ún. nyomott vizes, hanem gázzal történő hűtést használnak; gondolkodnak viszont azon, hogy áttérnek a Magyarországon is alkalmazott módszerre. A skót atomerőműben erre akkor lesz lehetőség, ha a most üzemelő reaktorokat leállítják, és újakat építenek helyettük.

Öt tagfelvételt utasítottak el

– Idén hat közgyűlést tartottunk, az elsőt hagyományosan Balatonfüreden, ahol általában az atomerőmű vezetése is részt vesz – mutatott rá dr. Bálint József, megjegyezve, hogy az előírásokhoz képest nagyon aktívak, hiszen a társulás alapító okirata évente kettő kötelező közgyűlést ír elő, de ők további négyet tartottak. Kalocsán, Gerjenben, Tengelicen és Uszódon, valamint kihelyezett ülésen Demjénben, Heves megyében is találkozott a TEIT-tagság, az a csoport, amely idén további öt taggal bővülhetett volna.

– A tagfelvételnek komoly feltételei vannak, például az, hogy a tanács mind a 13 tagjának egyöntetűen kell döntenie, és a döntést a tagtelepülések képviselő-testületeinek meg is kell erősítenie, minősített többségi szavazással. Öt jelentkezőből kettő egyértelműen a 12 km-es körön kívül esett, tehát a felvételük szóba sem jöhetett: Öregcsertő és Németkér. A további három település Györköny, Madocsa és Dunapataj volt, de nem nyertek felvételt, mivel négy település nem szavazta meg őket – árulta el. Dr. Bálint József a maga részéről támogatta a tagfelvételeket a szavazáson, hiszen alapos utánajárás és a TEIT-vezetőkkel folytatott több tárgyalás során sem talált kivetni valót a szabályosan jelentkezett települések ellen.

A társulás elnöke úgy véli, egyes településekben „irigységet” vált ki a szervezet, és nyilvánvaló előnyei miatt sokan szeretnének hozzá tartozni; amennyiben viszont erre nem nyílik lehetőségük, akkor szívesebben látnák, ha felszámolnák. Ezen a ponton fontos leszögezni: a TEIT-et „hivatalból” nem lehet megszüntetni, csak a tagság dönthet a feloszlatásáról. Az viszont a pénzeszközeinek elapadásával járhat, ha sok az ellenzője, hiszen a büdzséje egy részét a központi költségvetéstől, más részét pedig az erőműtől kapja. Érdekes a kialakult helyzet, hiszen talán pont ezt elkerülendő döntött a Miniszterelnökség – és vele karöltve a Paksi Társadalmi Tanács, amelynek elnöke Lázár János – egy egymilliárd forintos fejlesztési keret elkülönítéséről. Ennek nagyobb részét (600 milliót) a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány osztott el a régió 41 települése között, míg 400 milliót egy az egyben megkapott Paks és Szekszárd. Ez a felosztás első ránézésre (és még másodikra is) aránytalannak tűnhet, érdemes megjegyezni: a két város ezzel egyfajta kárpótlást kapott, miután korábban megvonták tőlük a teljes sporttámogatási keretüket.

– Kalocsa ebből a keretből kapott 30 milliót a Városi Uszoda fejlesztésére: hőszivattyú-cserékre és a szabadon futó vezetékek szigetelésére – számolt be a polgármester. A városvezető TEIT-elnök hangsúlyozta, hogy a támogatási pénzek mellé persze feladat is járt a társadalmi tanácstól: kellett készítenünk egy ötéves tervet, arra vonatkozóan, hogy a régióbeli települések milyen módon rendelkezhetnének megfelelő infrastruktúrával (és ehhez mire van szükségük), mire a Paks II. építése elkezdődik. Az már most biztos, hogy a szálláshelyeket nagymértékben kell fejleszteni, már a 2018-as gödörnyitásig.